Az üzbég elnök, Iszlam Karimov halála után Üzbegisztánban egyelőre békésnek és simának tűnik a politikai átmeneti időszak, amely jó példával szolgálhat Kazahsztánnak is.

Egyes feltételezések szerint Nazarbajev elnököt ez motiválta az elmúlt hetek folyamán eszközölt kinevezések során, aki talán már az utána következő időszakra fókuszál, sőt, akár talán le is mondhat.

Szeptember 8.-án Nazarbajev Bakitzsan Szagintajevet (fent balra) nevezte ki miniszterelnökké, aki Karim Masszimovot váltotta a tisztségben.

Szagintajev addigi miniszterelnök-helyettes előléptetése valószínűleg nem egy hirtelen hozott döntés eredménye, mert 2016 során ő vált a kormány arcává a médiában. Szagintajev nyilatkozott a gazdasági helyzetről, a Kínával való kereskedelemről, a Transzkaszpi Korridorról, mezőgazdaságról, a Kirgizisztánnak és Tádzsikisztánnak nyújtott segélyről és más kormányzati intézkedésekről.

A széleskörű médiaszereplés célja nyilvánvalóan az volt, hogy az ország népe lássa, hogy Szagintajev kitűnő szakember és alkalmas miniszterelnöknek.

2016. májusában egyébként Szagintajev elnökölte a földreform-bizottságot, amelyet azért hoztak létre, mert a tervezett földprivatizáció a kazahsztáni társadalomban szokatlan tüntetéseket eredményezett. Szagintajev kinevezése a bizottság élére bizonyítékul szolgál arra, hogy fontos politikai szereplővé vált az utóbbi időben, és esélyes, hogy fontos szerepe lesz a Nazarbajev utáni időszakban is.

Masszimov (lent) sem maradt munka nélkül; ő lett a Nemzetbiztonsági Bizottság (KNB) elnöke, amellyel visszatér a KGB-s múltjához. Masszimov helyettese Szamat Abis Szatibaldi-uli, Nazarbajev unokaöccse. Pletykák szerint a KNB napi működését továbbra is a szervezet előző elnöke, Zsumakanov irányítja, Masszimov pedig a Nazarbajevhez való hűsége miatt kapta a kinevezést. Feladata a politikai elitben keletkező potenciális törésvonalak egyensúlyban tartása lesz.

Szeptember 13.-án Dariga Nazarbajeva (lent), az elnök lánya széket kapott a Szenátusban. Előzőleg arról szóltak a hírek, hogy a Szenátus elnöke lesz, amellyel biztosított lett volna, hogy apja halála vagy lemondása esetén ő lépett volna elő elnökké, de egyelőre csak a Nemzetközi Kapcsolatok, Védelem és Biztonság bizottságát elnökli. A közvélemény nem tartja valószínűnek, hogy Dariga lép majd az apja helyébe, de abban mindenki biztos, hogy azért magas kormányzati pozíciót fog betölteni a jövőben is.

Az eddigi védelmi minisztert, Imangali Taszmagambetovot (lent) miniszterlenök-helyettessé nevezték ki.

Egy látszólag kevésbé jelentős változás, hogy Berik Imasev eddigi igazságügyi minisztert a Központi Választási Bizottság élére nevezték ki, bár a következő választás az elnöki választás lesz 2020-ban. Imasev lánya, Aida egyébként Dariga Nazarbajeva legidősebb fiának, vagyis az elnök unokájának a felesége.

A legtöbben arra számítanak, hogy Nazarbajev élete végéig tölti majd be az elnöki pozíciót, de ha esetleg mégis lemondana korábban, a 2000-es és 2010-es alkotmánymódosítások olyan garanciákat nyújtanak, hogy továbbra is ő lehetne az ország kulcsfigurája.

Nem hogy csak az Alkotmánytanács és a Biztonsági Tanács tagja maradhatna, hanem tanácsokkal és útmutatásokkal szolgálhatna a népnek, a parlamentnek, a kormánynak és egyéb kormányzati szerveknek. Nazarbajevet természetesen teljes immunitás illeti meg, beleértve a pénzügyeit is.

Szakértők szerint a lemondásával valószínűleg bebetonozhatná a jó hírnevét a nép szemében, hiszen a gazdasági válságig Kazahsztán jelentős fejlődésen ment keresztül, amellyel kiemelkedett a régió többi országa közül, de a válság óta az ország egyre illiberálisabb, ami romló gazdasági teljesítménnyel párosul. Lemondásával úgy maradna meg a nép emlékezetében, mint a "jóságos és kedves Vezető", aki minden tőle telhetőt megtett.