Christine Lagarde Kazahsztánban járt, Kirgizisztán kiakadt a kazah sportminiszterre, Tádzsikisztánban betiltották az iskolai évzárókat, Türkmenisztánban az Aral-tóról tárgyaltak, Üzbegisztánban pedig a Shanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszterei találkoztak.

Ez történt a héten Turkesztánban.

Kazahsztán

Puccsra készültek a tüntetők? A kazah Ügyészség május 27-i nyilatkozata szerint a földreform-elleni tüntetés álcájába bújva akarták destabilizálni a társadalmi és politikai rendet a tüntetők, mitöbb, etnikai konfliktust akartak gerjeszteni és magukhoz ragadni a hatalmat. A nyilatkozat példaként hozza Líbia, Szíria, Egyiptom és egyéb posztszovjet országok eseteit, és megállapítja, hogy ezek jó példaként szolgálnak arra, hogy milyen következményei vannak az ilyen eseményeknek. A földreformról bővebben itt írtunk, majd a "nagy" tüntetésről pedig itt.

Christine Lagarde Asztanában járt. Az IMF igazgatója a május 24-i IMF regionális konferenciára érkezett a kazah fővárosba, melynek során Nazarbajev elnökkel is megbeszélést folytatott. A két fél az ország és a szervezet együttműködését, valamint a globális pénzügyi és gazdasági rendszer legutóbbi trendjeit tárgyalta. Nazarbajev elmondta, hogy a kazah gazdaság nehéz időkön megy keresztül, melynek legfőbb okai a csökkenő nyersanyagárak, a strukturális reformok késedelme (amelyek már folyamatban vannak), valamint Oroszország és Kína gazdasági helyzete, amelyek ellenére "nem hagyták" csökkenni a GDP-t és igyekeznek a növekedést idén is fenntartani. Lagarde megköszönte Kazahsztán együttműködését és elmondta, hogy az IMF készségesen segít a reformok végigvitelében.

Kirgizisztán

Kirgizisztán kiakadt a kazah kulturális és sportminiszterre. Arisztanbek Muhamediuli miniszter május 23-án egy lakosségi fórumon azt mondta, hogy a "szíve szakad meg látván a kirgíz lányokat WC-ket takarítani Moszkvában", amellyel a miniszter úr arra utalt, hogy Kirgizisztán azóta szenved gazdasági problémákkal amióta 2005-ben, majd 2010-ben a népmegmozdulás lemondásra kényszerítette az akkori elnököket. Válaszul a kirgíz külügyminisztérium behívatta a biskeki kazah nagykövetet és tiltakozójegyzéket nyújtott át május 24-én. Május 25-én a miniszter úr úgy nyilatkozott, hogy szavait félreértelmezte a média, és elnézést kért a félreértésért. A sértő megjegyzéseit hatalmas kritika fogadta egyébként mind Kazahsztánban, mind Kirgizisztánban, tekintve, hogy a kazah hatóságok minden erejükön azon voltak/vannak, hogy megakadályozzák a földreform-elleni tüntetéseket. Emlékeztetőül, az 5 közép-ázsiai ország közül Kirgizisztán a legdemokratikusabb ország (vagy a legkevésbé illiberális - nérőpont kérdése).

Május 27-én ünnepelték a kirgíz haderő megalakulásának 24-ik évfordulóját, amelynek tiszteletére koncertet adott a Toktul Szatilganov Biskeki Állami Filharmónikus Zenekar.

Tádzsikisztán

Betiltották az "Utolsó" vagy "Érettségi csengetést" a tádzsik iskolákban. Az oktatási miniszter május 24-i rendelete alapján az idei tanév a szokásos május 25-e helyett június 7-én ér véget és nem helyez kilátásba semmilyen záróünnepséget. A tiltás megszegéséért büntetőeljárás indulhat az iskolaigazgatók és feletteseik ellen.

Emomali Rahmon elnök felszólította a fiatalságot, hogy ne hódoljanak idegen értékeknek. Május 27-én ülésezett az elnök által tavaly július 18-án megalapított Tádzsikisztáni Ifjúsági Tanács, amelyet maga az elnök vezet. A tanács megalapításának célja egy olyan fórum létrehozása volt, amelynek keretében megtárgyalhatják a kormány ifjúságpolitikáját, valamint felkelthetik az ifjúság érdeklődését a közügyekkel kapcsolatban. Az elnök elmondta, hogy a tanács működése a legfőbb példája a kormányzat fiatalságba vetett bizalmának és tiszteletének, valamint óvaintette a fiatalságot, hogy behódoljanak a modern világ negatívumainak, mint például terror- és szélsőséges csoportokhoz való csatlakozás, kábítószer-használat, bűnözés.

Türkmenisztán

Az Aral-tó problémáiról tárgyaltak a türkmén fővárosban. Május 27-én került sor az Aral-tó megmentéséért Nemzetközi Alapítvány ülésére, amelyet a türkmén Környezetvédelmi és Erőforrások Állami Bizottsága szervezett. A találkozón részt vettek a közép-ázsiai országok, valamint számos nemzetközi szervezet képviselői. A fő téma a regionális együttműködést elősegítő intézményi és jogi alap kialakítása volt.

Üzbegisztán

Május 24-én Taskentben találkoztak a Shanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszterei. A találkozó során számos más dokumentum mellett, aláírásra került az India és Pakisztán szervezethez való csatlakozásáról szóló is. A szervezet államfőinek tanácsa június 23-24-én ül össze szintén Taskentben. A szervezet jelenlegi tagjai: Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Afganisztán, Mongólia, Irán és Fehéroroszország megfigyelők, míg Törökország, Azerbajdzsán, Sri Lanka, Örményország, Kambodzsa és Nepál párbeszéd partnerek.