Feloszlatott parlament, felfüggesztett erőműépítési üzlet, sertésinfluenza és állami ellenőrzés a kommunikáció felett.

Ez történt a héten Turkesztánban.

Források: előfizetéses regionális hírösszefoglaló és híroldalak

Kazahsztán

Nazarbajev feloszlatta a parlamentet (Madzsilisz) a honatyák január 13-i kérésére. Az elnöki sajtószolgálat nyilatkozata szerint az előrehozott országgyűlési választások március 20-án lesznek (pár nappal a muszlim újév előtt). A menetrendszerinti választások egyébként ősz végén lettek volna. A feloszlatást kérvényezők azzal magyarázták indítványukat, hogy ez szükségeltetik az új kihívásokkal való megküzdésre, mint például az olaj világpiaci árának csökkenése és a nemzeti valuta, a tenge drasztikus gyengülése.

Sertésinfluenza (H1N1) ütötte fel a fejét az országban. Az első megbetegedésről január 19-én számoltak be az illetékes hatóságok. Oroszországban, csak Szentpéterváron már legalább 5-en meghaltak és 310 embert kórházba szállítottak a sertésinfluenza tüneteivel.

Kazahsztán üdvözölte az iráni szankciók feloldását. Asztana nyilatkozata szerint ez egy "új korszak kezdetét" jelenti. Hozzátették, hogy Kazahsztán készen áll Irán dúsított urániumát átvenni és helyette természetes uránt szállítani, ahogy eddig is. Idén júniustól pedig az Air Astana heti 3 közvetlen járatot indít Almaty és Therán között. A légitársaság egyébként 47,4 millió dollár nettó nyereséggel zárta a 2015-ös évet, ami 144%-os növekedés 2014-hez képest.

Kirgizisztán

Az EU hatalmas összeggel, 34,6 millió euróval támogatta az országot 2015 folyamán. A teljes összegből 24,6 millió fejlesztési támogatás formájában érkezett, 10 millió pedig makrópénzügyi támogatás keretében. A fejlesztési támogatásból 5,7 milliót költöttek az oktatás fejlesztésére, a maradékot pedig további különböző projektekre, mint közműfejlesztés, határvédelem és drog-elleni harc. Jelenleg is folynak a tárgyalások egy 36 milliós támogatásról, amit a jövő évtől kezdve folyósítanának, amint a kirgíz reformprogram idei szakasza véget ér.

Több mint 30 kirgíz állampolgárt öltek meg Szíriában és Irakban a tavalyi évben. A Belügyminisztérium adatai szerint 2015-ben 508 állampolgáruk csatlakozott különböző iszlamista csoportosulásokhoz a két háborúsújtotta országban, amiből 387 volt férfi, 121 nő és 83 kiskorú (vagyis 18 év alatti). Ezekből 40 tért vissza tavaly az országba, valamint 33 vesztette életét a különböző harcokban. A régióbeli radikalizálódásról itt írtunk.

Biskek felfüggeszti az Oroszországgal kötött erőműépítési üzleteket (a Felső-Narin és a Kambar-Ata-1 vízerőmű projekteket) és amint talál másik befektetőt, visszatéríti Oroszországnak a már befektetett 37 millió dollárt. A hivatalos magyarázat szerint a felfüggesztést "Oroszország finanszírozási hiánya" követelte meg, valamint a múlt hónapban Almazbek Atambajev elnök úgy nyilatkozott, hogy Oroszország hanyatló gazdasági ereje miatt inkább új befektetőt keresnek.

Kambar-Ata-1

Tádzsikisztán

A tádzsik kormány ellenőrzése alá vonta a teljes internet és mobilkommunikációt. Emomali Rahmon elnök aláírta a törvényt, amely megköveteli az összes internet -és mobilszolgáltatót, hogy az állami társaság (Tajiktelecom) szerverein keresztül szolgáltassanak, ami a kormány teljes ellenőrzését jelenti a nemzetközi kommunikáción (amivel Tádzsikisztán a már régóta így cselekvő Üzbegisztán példáját követi). A törvénynek még idén érvényt kell szerezni.

Tavaly novemberben fogadta el a parlament az új Terrorizmus-elleni harcról szóló törvényt, amely lehetővé teszi bírósági határozat nélkül az internet korlátozását "terrorizmus-ellenes műveletek" során, de a gyakorlatban inkább a Facebook, Twitter és külföldi híroldalak korlátozását jelenti.

Az USA és EU képviselői nemtetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban, de a tádzsik hatóságok szerint az internet időszakos akadozása technikai problémák miatt volt.

Mindent hallanak, bizony

Türkmenisztán

Folytatódnak az ország és az EU közötti tárgyalások az EU-ba való türkmén gáz importjáról. A megbeszélések a tavaly májusi négyoldalú találkozó (Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Törökország és az EU) folytatásai. A tervek szerint a Kaszpi-tenger alatt épített vezeték Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül haladva érné el az EU-t. A Transzkaszpi vezeték a nagyszabású Déli Gázfolyosó projekt része lehetne.

Január 27. és 29. között Asgabatban rendezik a Kaszpi-tenger jogi helyzetéről szóló Egyezmény kidolgozásáért felelős munkacsoport 43-ik ülését, amelyen az érintett országok külügyminiszter-helyettesei vesznek részt.

Türkmenisztán elkezdi kiépíteni az elektronikai iparát. További részletek későbbre várhatóak.

Üzbegisztán

Karimov országa 2030-ig meg akarja duplázni a GDP-jét. Az elnök szerint 40%-ra kell növelni az ipar arányát a GDP-ben a jelenlegi 33,5%-ról, valamint 8-10%-ra csökkenteni a mezőgazdaság arányát a jelenlegi 16,6%-ról. Karimov azt is hozzátette, hogy átlagosan évi 4,8%-os növekedés elegendő a a 2016-2030-as időszakban. Az elmúlt 11 évben Üzbegisztán gazdasága több mint 8%-kal bővült. Az ambíciózus terveket a gazdaság átstrukturálásával, modernizálásával és diverzifikálásával kívánják elérni. 

Az üzbég külügyminiszter, Abdulaziz Kamilov (lent) január 19-én Washingtonban járt. A 6-ik USA-Üzbegisztán Éves Kétoldalú Konzultáción a kereskedelmen felül az emberi jogok témája is megvitatásra került.