Egy Kínából Kazahsztánba illegálisan belépő etnikai kazah nő bírósági tárgyalása sokkoló dolgokra derített fényt.

Az ügy precedenst, valamint fagyosabb kazah-kínai viszonyt teremthet.

Április 5-én a 41 éves Szajragul Szaujtbaj illegálisan átlépte a kínai-kazah határt. Szaujtbaj Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén élő kazah nemzetiségű kínai állampolgár.

Illegális határátlépésének ügyét a kínai határ közelében fekvő Zsarkent városában a Panfilov Kerületi Bíróság tárgyalta. Az ügy azonban nem csak arról szólt, hogy Szaujtbaj csatlakozhat-e a már Almaty-ban élő családjához, vagy hogy visszaküldik-e Kínába.

Ennek oka pedig, hogy az illegális határátlépő Szaujtbaj vallomása során beszámolt egy átnevelő tábor hálózatról Nyugat-Kínában, amelyekben több ezer kazah nemzetiségűt tartanak fogva politikai átnevelés céljából.

De más menekültekkel ellentétben ő nem fogvatartott, hanem egy ilyen tábor alkalmazottja volt. Óvodai adminisztrátorként és a kommunista párt tagjaként állami hivatalnoknak számított (de nemzetisége miatt elkobozták az útlevelét, nehogy disszidáljon). Állítása szerint a hatóságok kényszerítették, hogy az átnevelő táborokba küldendő politikai ideológia oktatókat képezzen.

Ezáltal titkos dokumentumokhoz juthatott, amelyek Kína állami, muszlimok (főleg ujgurok, etnikai kazahok, etnikai kirgizek) átnevelési programjáról szólnak. Szaujtbaj szemtanúja is volt a program végrehajtásának.

"Politikai tábor"

Hivatalosan így hívják ezeket a helyeket, ahol kínai ideológiát tanulnak az emberek. De a valóságban ezek börtönök a hegyekben.

Az egyik ilyen táborban csak etnikai kazahokat (2500-at) tartottak fogva. Szaujtbaj elmondta, hogy hallott információk alapján még két kazahoknak szánt tábor van az adott térségben.

"Az, hogy eljöttem Kazahsztánba, és hogy bíróságon beszélek a táborokról, az emberek számáról ott és a nemzetiségükről, az állami titkok kiszivárogtatásának minősül" - mondta Szaujtbaj a bíróságon, hozzátéve, hogy visszatoloncolás esetén a legsúlyosabb büntetésre számíthat.

A vádlott arról is beszámolt, hogy az etnikai kazahok már bűncselekmény gyanúja estén is halálbüntetésre számíthatnak Nyugat-Kínában, kiemelve egy konkrét esetet, amikor egy kazah nőt "illegális információszivárogtatásért" végeztek ki, mert egy zászlófelvonási ceremóniáról videót küldött a Kazahsztánban élő rokonainak.

A tárgyaláson jelenlévő két kínai diplomata nem kommentálta az ügyet. Eközben a kínai hatóságok tagadják az átnevelő táborok létezését, de hangsúlyozzák, hogy a muszlim közösségek lakta területeken harcolnak a szeparatizmus, az iszlám szélsőségesség és a terrorizmus ellen.

Egyre több a bizonyíték

Áprilisban Laura Stone, az amerikai külügyminisztérium Kelet-ázsiai és Csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkárának helyettese azt nyilatkozta, hogy Nyugat-Kínában több tízezer ember került őrizetbe és átnevelő táborba.

Független emberi jogi szervezetek becslése szerint több mint 1 millió ember van vagy volt már átnevelő táborokban a régióban.

A németországi European School of Culture and Theology májusi tanulmánya olyan kínai állami online hirdetéseket talált, amelyekben, a leírás szerint olyan objektumok építésére vagy fejlesztésére képes alvállalkozókat keresnek, amelyek akár bele is illenének egy átnevelő tábor műszaki leírásába. A tanulmány szerint Kína több mint 100 millió dollárt költött ilyen táborok építésére 2016 óta.

A Kína Emberi Jogok Védelmezői jogvédő szervezet szerint a kínai állami statisztikából látszik, hogy Hszincsiang tartományban 228 000 embert tartóztattak le 2017 folyamán a vallást korlátozó törvények megsértése miatt.

Precedens teremtés

A Szaujtbaj ügyében hozott döntés jelzésül szolgál, hogy Kazahsztán mennyi hitelt ad a táborokról szóló beszámolóknak, valamint hogy az ország enged-e az etnikai kazah kínai állampolgárok kiadásáról szóló kínai kéréseknek, avagy Asztana mennyire áll készen a kínai elnyomás elől menekülő etnikai kazahok védelmére.

A védőügyvéd, Abzal Kuszpan elmondta, hogy a vádlottat azután tartóztatták le, hogy Kína letartóztatási parancsot adott ki ellene.

Az ügyész nem méltatta válaszra a vádalku ajánlatot, mely szerint Szaujtbaj elfogadta volna bűnösségét (amiért 1 év börtönt és egy 6000 dolláros büntetést kaphatott volna), ha nem toloncolják ki.

Ennek ellenére Kuszpan elégedettségét fejezte ki a bíróság szakszerű munkájával és a törvényesség betartásával kapcsolatban.

"Mi nem azt mondjuk, hogy nem követett el bűncselekményt a határ hamis dokumentumokkal való átlépésével […] Ezt bevallottuk a bíróságnak és készek vagyunk a büntetést elfogadni […] Mi csak annyit mondunk, hogy ne adják ki Kínának [mert ha igen], el fog tűnni".

Az ügyvéd azt is hangsúlyozta, hogy Kazahsztán számos nemzetközi egyezményt írt alá a politikai jogok védelméről és a kínzás tilalmáról, amelyek a nemzeti törvények felett állnak.

És a DÖNTÉS

Augusztus 1-jén a bíróság elítélte Szajragul Szaujtbajt illegális határátlépésért (6 hónap felfüggesztett börtönbüntetés), de elrendelte AZONNALI SZABADLÁBRA HELYEZÉSÉT és AZ ÍTÉLET FELFÜGGESZTÉSÉT "az ügy kivételes körülményei miatt".

Szaujtbajt NEM TOLONCOLJÁK KI Kínába.

"Figyelembe véve a tényt, hogy a vádlottnak bűncselekményt kellett elkövetnie, mert ez volt az egyetlen módja, hogy csatlakozhasson a családjához [Kazahsztánban], a bűncselekmény nem tekinthető komolynak" - mondta a bíró az ítélethirdetéskor.

A bíróságról, családja körében mosolyogva távozó Szaujtbajt tucatnyi támogatója fogadta a bejáratnál, kántálva, hogy "Éljen Kazahsztán" és "Szajragul a hősünk".

"Amikor Kazahsztánba jöttem, úgy éreztem egyedül vagyok. Most már biztos vagyok benne, hogy ez nem igaz. Itt van a népem, a nemzetem, a hazám, akik kiállnak értem. Köszönöm! Éljen Kazahsztán!" - nyilatkozta Szaujtbaj.