Szeptemberben már 120 katona utazhat Libanonba.

Talgat Muhtarov kazah védelmi miniszterhelyettes április közepén bejelentette, hogy országa részt fog venni az ENSZ békefenntartó missziójában a közel-keleti országban. Pontos helyszínről még nincs szó, de a miniszterhelyettes saját elmondása szerint ő már bejárta a kazah csapatok állomáshelyét.

A bejelentés sokakat meglepetésként ért, annak ellenére, hogy a kazah haderő egy részét kifejezetten békefenntartó missziókra készítették fel, legutóbb például az amerikai és brit részvétellel zajló Sztyeppei Sas-2017 hadgyakorlat során tavaly nyáron.

Sőt, kazah békefenntartók szolgáltak már külföldön: Tádzsikisztánban a 90-es években. De az ott történtek jelentős indokként szolgáltak, hogy azóta Kazahsztán inkább távolmaradt az ilyen jellegű misszióktól.

Ezután a legjelentősebb kazah részvétel Irakban volt 2003 és 2008 között, amelyet ugyan békefenntartó missziónak tituláltak, de a kazah katonák inkább az aknátlanítás veszélyes feladatát végezték.

2010 vége és 2011 eleje környékén a kazah hatóságok belengették kazah katonák Afganisztánba küldését, de a közvélemény ezt nem fogadta jól, így a tervet elvetették és csak pár tisztet, valamint orvost küldtek.

A fentieken kívül 4 kazah katona szolgál az ENSZ-misszióban Nyugat-Szaharában és 1 Elefántcsontparton.

Rossz emlékek

A Tádzsikisztánban 1992-1997 között zajló polgárháború során Kazahsztán, a FÁK színeiben (Oroszországgal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal egyetemben) békefenntartókat küldött az országba.

1995. április 7-én a tádzsik-afgán határnál fekvő hegyekben tádzsik ellenzéki erők a kazah seregekre támadtak.

17 kazah katona esett áldozatul és több tucat sérült meg.

Ez volt a legkomolyabb FÁK békefenntartók ellen elkövetett incidens a tádzsik polgárháború során.

Az akkor kb. 4 éve független Kazahsztánt sokkolták a történtek. Kazahsztán békefenntartókat küldött és koporsókat, valamint sérülteket kapott vissza.

Ezek után az ország ugyan 1999-ig részt vett a tádzsikisztáni misszióban, de a gyakorlatban csak néhány tisztet küldtek.

A tragédiáról április 7-én az oszkemeni bázison és Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbe-ban is megemlékeztek.

Moszkva szívességet kér?

A bejelentés időzítése, a szomorú évforduló ellenére nem feltétlenül véletlen.

2017 júniusa óta orosz hivatalnokok felvetették, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének színeiben békefenntartókat lehetne küldeni Szíriába.

Ez a gyakorlatban Oroszország mellett Kazahsztánt és Kirgizisztánt jelentené.

A kazah és kirgiz kormány tagadta, hogy lenne ilyen terv, de az oroszok azóta is felemlegetik a témát, és bár a kazah hatóságok nyíltan nem zárkóztak el a lehetőségtől, de úgy érvelnek, hogy hivatalos felkérés esetén lehetne erről gondolkodni.

Ezzel összefüggésben, Asztanában esetleg úgy gondolják, hogy a libanoni ENSZ-misszióban való részvétellel Kazahsztán letudja a térségbeli kötelezettségét.