26 éve, 1991. december 16-án, a szovjet tagállamok közül az utolsóként kiáltották ki Kazahsztán függetlenségét.

Kazahsztán rövid történelmi összefoglalója itt található.

A tavalyi ünnepségekről szóló beszámoló pedig itt.

Nazarbajev elnök az 1992. május 16-án megjelentetett "Kazahsztán, mint szuverén állam megalapításának és fejlesztésének stratégiája" című művében a következőt szögezte le:

Kazahsztánban nem lesz se liberális vagy populáris kapitalizmus, se igazi vagy modernizált szocializmus, hanem egyszerűen egy normális demokratikus társadalom egy sokoldalú piacgazdasággal, amely minden ember számára egyenlő lehetőséget biztosít a független választásra és a gazdasági önrendelkezésre gazdasági, társadalmi, nemzeti és politikai érdekeinek megvalósítása érdekében.

Hogy ez valóban így sikerült-e vagy sem, arra nem biztos, hogy fogadást lehetne kötni, de a kazah média megállapította, hogy:

Ma látjuk, hogy Kazahsztán népének 1991-es döntése a szuverenitás fejlesztési útjáról helyesnek bizonyult. [...] Kazahsztán fejlett oktatási, egészségügyi és szociális rendszerrel rendelkezik.

A jeles nap előestéjén, december 15-én Nazarbajev az elnöki rezidencián állami kitüntetéseket nyújtott át:

Már december 16-án Almaty-ban a Függetlenség emlékművének megkoszorúzásával indult az ünnepnap:

Miss Almaty 2017 is boldog Függetlenség Napját kívánt:

A fővárosban, Asztanában helyi idő szerint este 10-kor (végül technikai okok miatt 11-kor):

Almaty-ban pedig este 9-kor kezdődött az ünnepi tűzi játék.

A függetlenség tiszteletére készített társadalmi célú reklám (arról, hogy Kazahsztán egy nagy család):

December 16. egyébként az 1986-os diákmegmozdulás évfordulója is, amelyről itt írtunk: