... hogy inkább Ankara gyarmata lesznek?

Az Index jó kis összefoglalója után a kazah nyelv latinbetűsítéséről, nézzünk kicsit jobban bele a témába.

Nazarbajev elnök a héten jelentette be, hogy a kazah nyelv írásrendszere 2025-re a latin betűkre fog áttérni a jelenlegi cirillről, elsősorban a modern technológiára és kommunikációs eszközökre való hivatkozással.

Az elnök elmondta, hogy a különböző írásrendszerekre való áttérést mindig a politika vezérelte, és sosem az emberek érdeke, de azt is hozzátette, hogy ő már 2006-ban felvetette a témát, igaz akkor nem történt semmi, majd legközelebb 2012-ben került bele ez a terv a "Kazahsztán-2050" hosszútávú stratégiába.

Emlékeztetőül, a X-XX. század között a kazah nyelv az arab ábécét használta, majd 1929-től a latint, 1940-től pedig a 42 betűből álló cirillt.

Ellenzők szerint az új írásrendszerre való áttérés a kazah nyelv fonetikus sajátosságának elszegényedéséhez vezetne.

Nem meglepő, hogy most is valamilyen politikai cél áll a háttérben.

Andrej Jepifancev politológus szerint ebben a tervben nem az "ellenség mesterkedéseit" kell keresni, hanem egyszerűen arról lehet szó, hogy Moszkva többé már nem az egyetlen és fő vonzásközpont Asztanának. A politológus emlékeztet, hogy a nyelv többek között a kommunikáció és az önmeghatározás eszköze.

Kazahsztán most Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Üzbegisztán után nem csak hogy a latin ábécére tér át, hanem új "civilizációs hidakat" épít a geopolitikai prioritásainak megfelelően.

Nazarbajev országa eddig is igyekezett multivektorális külpolitikát folytatni, amit ez a lépés tovább erősít.

Maksim Krongauz, az oroszországi Közgazdaságtudományi Főiskola professzora is megerősíti, hogy itt a többi türk országhoz, valamint a Törökországhoz való közeledés lehet a fő indok. A professzor kifejtette, hogy ez a lakosságnak egy elég nehéz folyamat lesz, valamint meglehetősen drága (irodalmi művek újrakiadása, feliratok lecserélése stb.).

Az Állami Duma FÁK Bizottságának elnöke, Konsztantyin Zatulin szerint ez az intézkedés egy politikai gesztus, ami negatívan hat majd a Kazahsztánban élő orosz közösségre. Ettől függetlenül persze ez Kazahsztán belügye, jegyezte meg Zatulin.

A Komszomolszkaja Pravda hangot is adott az orosz közösség féltésének.

Végre közelebb kerülünk a civilizációhoz, csatlakozunk a nyugati országok közösségéhez, és hogy ez sokba fog kerülni? - akkor inkább üljünk csak a jurtában és ne csináljunk semmit?

- indítja cikkét a KP egy állítólagosan a kazah közösségi médiából vett idézettel, megjegyezve, hogy ezt oroszul írták (irónikus módon).

A portál rögtön meg is állapítja, hogy azt már mindenki megtudhatta a Borat című filmből, hogy a "civilizált világ" hogyan viszonyul Kazahsztánhoz. Szerintük a latin ábécével az ország nem kerül közelebb a Nyugathoz, ha csak nem Törökországot értjük Nyugat alatt.

A KP felteszi a kérdést, hogy vajon a kazahok a török újbirodalmi érdekszférához szeretnének-e közeledni, és rögtön meg is válaszolja, hogy az kétséges.

A cikk megjegyzi, hogy latin betűket összesen 11 évig használtak az országban, míg a cirillt már 77 éve. Egy ábécéváltás esetén az idősebb generációk szinte analfabéták lesznek, míg az új generációk elvesztik kapcsolatukat a cirill betűkkel írott kultúrától. Nem beszélve arról, hogy ezzel megnő az oroszok és a kazahok közötti elidegenedés, mert az oroszok még jobban az orosz közösségi média, valamint Oroszország felé fognak orientálódni.

Leonyid Krutakov politológus szerint ez nem az oroszok vagy az orosz nyelv üldözését jelenti, de ő szerinte is ez a terv a kazah identitást, valamint az Ankarával való kapcsolatok erősítését szolgálja. Krutakov szerint biztosra vehető, hogy Asztana nem akar konfliktust Moszkvával, hiszen szoros gazdasági kapcsolatok és olajvezetékek kötik hozzá.

Andrej Kibrik, az Oroszországi Tudományos Akadémia Nyelvészeti Intézetének munkatársa szerint nyelvészetileg semmi nem indokolja ezt a váltást, tekintve, hogy a kazah nyelv megfelelően funkcionál a cirill ábécével is. A nyelvész kifejti, hogy bár magára az orosz használatára ez nem feltétlenül lesz negatív hatással, de olyan szempontból mégis, hogy az új generációk még ha fognak is oroszul beszélni, már nem fogják tudni elolvasni.

Kibrik emlékeztet, hogy Azerbajdzsánban például elég sikeres volt az ábécéváltás, mert fokozatosan és megfelelő stratégiával hajtották végre, de Üzbegisztánban már kevésbé. Ott az idősebb generációk információs izoláltságba kerültek.

Ahogy az várható volt viszont, rögtön Kirgizisztánban is felmerült a téma. Kanibek Imanalijev parlamenti képviselő kijelentette, hogy 2040-től Kirgizisztánnak is át kellene térnie a latin ábécére. Még ugyan nincsenek meg a szükséges erőforrások, de a szakemberek képzését már most el kell kezdeni, és közben persze nem elutasítani a cirill írást teljes mértékben, hiszen az az intellektuális gazdagságuk.