Többek között erről szavaz ma Kirgizisztán.

Az augusztusban benyújtott alkotmánymódosításokról Almazbek Atambajev elnök kezdeményezett népszavazást.

Helyi idő szerint reggel 8-tól este 8-ig lesznek nyitva az ország szavazóhelyiségei, összesen 2365, ahova 2,3 millió szavazót várnak. Kirgizisztán 25 országban található külképviseletein 39 szavazóhelyiséget alakítottak ki a külföldön szavazó kirgizek számára.

Szavazás Koreában

Szavazás Malajziában

Szavazás Japánban

HELYI IDŐ SZERINT DÉLELŐTT 11-IG A SZAVAZÁSRA JOGOSULTAK 3,3%-A, 95 630 EMBER ADTA LE A SZAVAZATÁT

A szavazás érvényességéhez a szavazásra jogosultak legalább 30%-ának kell megjelennie és leadnia a voksát. Atambajev elnök el is mondta, hogy imádkozik a szavazás érvényességért, valamint hogy

Mennyire megváltozott az ország! Régen a részvétel akár 100%-os is volt, sőt valahol még 110%-os is.

Szerinte mivel a nép támogatja a mai referendumot, ezért az egy nagy lépés a demokrácia felé.

Szooronbaj Zseenbekov miniszterelnök (lent) már szavazott.

Valamivel később Atambajev elnök (lent) is leadta szavazatát.

Emellett, a helyi önkormányzatokat is ma választják 1902 körzetben.

25 ország és 33 nemzetközi szervezet mintegy 150 megfigyelője őrzi a szavazások átláthatóságát.

A nép "igen"-t vagy "nem"-et ikszelhet a 26 alkotmánymódosításról szóló szavazólapon.

Közben Biskekben, a fővárosban (autós) "felvonulást" szerveztek a népszavazás támogatásáért.

És hogy mi igen vagy mi nem?

A benyújtott alkotmánymódosítások sarkalatos pontja, hogy az elnöki hatalomból számosat átruháznának a miniszterelnökre. Az ellenzők szerint ezzel Atambajev a hatalmát akarja átmenteni, hogy miniszterelnök lehessen (hiszen Kirgizisztán az egyetlen térségbeli ország ahol az elnök csak egy 7 éves cikluson át töltheti be a pozíciót), vagy legalábbis később is befolyással lehessen az ország irányítására.

Atambajevnek jövő ősszel kell otthagynia az elnöki posztot. Bár tagadja, hogy indulna a miniszterelnöki székért, elemzők szerint nem valószínű, hogy ne próbálná meg, vagy legalábbis nem ültetne be egy bábminiszterelnököt a posztra.

Az egyik módosítóindítvány szerint a miniszterelnök nevezhetné ki vagy meneszthetné a minisztereket, ami jelenleg elnöki feladatkör.

Egy másik indítvány szerint szintén a miniszterelnök nevezhetné ki vagy meneszthetné a helyi adminisztrációk vezetőit, a helyi tanács javaslatának figyelembe vétele nélkül, ami jelenleg szükséges.

Az alkotmány 64-ik cikkelyét módosítani szándékozó indítvány szerint a továbbiakban nem az elnök vezetné az ország Védelmi Tanácsát, gyakorlatilag a hadsereget és a rendfenntartó erőket.

Az alkotmánymódosítás továbbá az azonos nemű házasságok betiltásával is járna, hiszen egy nő és egy férfi kapcsolataként definiálná a házasságot, azután, hogy 2014-ben már elfogadtak egy törvényt (bár azóta sem lépett életbe), ami szigorú büntetésekkel sújtja a "homoszexuális életmód" és a "nem hagyományos szexuális kapcsolatok" "hirdetését".

Egy másik fontos módosítás lehetővé tenné, hogy a népírtás és "környezetírtás" ("ecocide") bűncselekmények sohasem évülnének el.