Magyar filmnapok Almaty-ban, véget érő határkonfliktus Kirgizisztán és Üzbegisztán között, újabb utcaátnevezések Tádzsikisztán fővárosában, valamint vallásszabadságról szóló törvény elfogadása Türkmenisztánban.

Ez történt a héten Turkesztánban.

Forrás: előfizetéses hírlevél és helyi hírportálok

Kazahsztán

Magyar filmnapok Almaty-ban. Április 1-je és 3-a között, a Magyar Főkonzulátus támogatásával rendezték meg a harmadik magyar filmfesztivált Kazahsztán régi fővárosában. A három nap során bemutatták a Fehér Isten, az SOS Szerelem, a Final Cut: Hülgyeim és Uraim, a 9 és fél Randi, valamint a Kontroll című filmeket. Ígéretet tettek, hogy jövőre megpróbálják elhozni az Oscar-díjat nyert Saul fia filmet is.

Március 31-én ülésezett a Magyar-Kazah Befektetési Alap Tanácsa Asztanában. Az ülés egy közös nyilatkozat elfogadásával ért véget, amelyet a KazAgro Holding és az Eximbank képviselője írt alá. A befektetési alap induló tőkéje 40 milliárd dollár, amelyet fokozatosan 100 milliárdra kívánnak duzzasztani. Az együttműködés célja a kazah mezőgazdaságba való befektetések előmozdítása.

Kazahsztán ratifálta az EU-val kötött együttműködési egyezményeket, amelyeket még 2015. december 21-én kötöttek. A szerződés nagy hangsúlyt fektet az emberi jogokra, demokráciára, civil társadalomra, valamint a fenntartható fejlődésre, a regionális stabilitásra és a terrorizmus-elleni harcra. A felek 29, mint például gazdasági és pénzügyi, enegetikai, közlekedési, környezetvédelmi, valamint kulturális együttműködési területen tettek konkrét ígéretet a kapcsolatok mélyítésére. Eközben Nazarbajev arra sürgeti az EU-t, hogy vezessék be a vízummentességet a kazah állampolgárok számára 15-30 napos európai utazásuk esetén, valamint hogy az EU engedélyezze több kazah légi társaság berepülését az EU-ba, mert azok "az összes minőséggel kapcsolatos problémákat megszüntették".

Kirgizisztán és Üzbegisztán

Véget ért a két ország közötti határkonfliktus. Március 26-án, egy nappal azután hogy a kirgíz és üzbég hivatalnokok találkoztak az üggyel kapcsolatban, Üzbegisztán visszavonta a katonai személyzetét és eszközeit a határról, amivel remélhetőleg véget ért a feszültség a két ország között. Emlékeztetőül, március 18-án üzbég katonai egységek jelentek meg az egyik vitatott határszakasznál, amire Kirgizisztán is katonai egységek küldésével válaszolt, valamint Biskek a Moszkva-vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete keretében rendkívüli ülést hívott össze.

Március 31-én Üzbegisztán ratifálta az Iszlám Együttműködési Szervezet chartáját. A szervezetet 1969. szeptemberében alapították a politikai, gazdasági és társadalmi ügyekben való iszlám szolidaritás jegyében, és jelenleg 57 tagja van. A szervezet chartáját 2008. március 14-én fogadták el a szenegáli Dakarban. Üzbegisztán 1996-ban vált a szervezet tagjává, és idén vette át a Külügyminiszterek Tanácsának elnöklését. A charta ratifálásával lehetővé vált, hogy az ország befektetéseket és támogatásokat kapjon iszlám pénzügyi szervezetektől, elsősorban az Iszlám Fejlesztési Banktól.

Tádzsikisztán

Újabb utca átnevezések várhatóak a fővárosban. Dusanbe polgármestere április 14-re összehívta a városi tanács ülését, amelyen az ország parlamentjének felsőházába jelölendő képviselőkről döntenek, áttekintik a függetlenség 25-ik évfordulójára való felkészülési teendőket, valamint számos utca- és térátnevezési javaslatokat. A régióban történt átnevezésekről itt írtunk.

Április 1-jén a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier a tádzsik fővárosban találkozott az ország elnökével, majd külügyminiszterével. A felek országaik kétoldalú kapcsolatait, valamint együttműködését tárgyalták, valamint kiemelt figyelmet szenteltek a regionális biztonságra és az afganisztáni helyzetre.

Kamerákkal és fémdetektorokkal szerelik fel a fővárosi mecseteket. A döntésről a dusanbei polgármesteri hivatal március 29-én adott ki nyilatkozatot. A hivatalos magyarázat szerint a döntés az imádkozók biztonságát szolgálja, míg egy névtelen forrás elmondta, hogy a cél potenciális szalafista (ultrakonzervatív szunnita ág) hívők kiszúrása. Az eszközök felszerelésének költségeit a mecsetek és a hívők állják majd. Az intézkedés beleillik Emomali szekuláris kormányzatának intézkedéseibe, hogy felügyelet alatt tartsa a vallási intézményeket. Korábban a kormányzat magához vonta az imámok kinevezésének jogát is.

Türkmenisztán

Asgabat szorosabb együttműködésre törekszik az ENSZ-szel, és azon belül is az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával. Március 31-én a türkmén Külügyminisztérium találkozóra fogadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának delegációját. A felek megállapították, hogy együttműködésük pozitívan fejlődik, valamint hogy Türkmenisztán jelentős lépéseket tesz, hogy csökkentse az állampolgársággal nem rendelkező személyek számát a világban. Az ENSZ szervezet képviselője elmondta, hogy Türkmenisztán jelentős sikereket tud felmutatni az állampolgárság nélküliek és a menekültek helyzetének megoldásában. 2011-ben, elnöki rendelet alapján több mint 3000 Türkmenisztánban élő állampolgárság nélküli személy kapott állampolgárságot, majd 2014-ben 786 különböző nemzetiségű személy kapott állampolgárságot. Türkmenisztán 1997-ben alkotta meg a menekültekről szóló törvényét.

A türkmén parlament március 31-én elfogadta a vallásszabadságról szóló törvényt, a közlemény szerint annak jegyében, hogy Türkmenisztán egy demokratikus és szekuláris állam, amely garantálja a vallásszabadságot, és vallásától függetlenül minden állampolgárt egyenlően kezel. Emelett még folynak a megbeszélések az alkotmány új verziójáról.