Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!

A köztudatban biztosan, de az utcatáblákon nem.

Közép-Ázsiában is szeretnek átnevezgetni, még a mai napig is.

Kazahsztán

A kazah Kulturális Minisztérium adatai szerint 1991 és 2005 között 3 körzetet, 12 várost, 53 körzeti kerületet, 7 városi kerületet, 43 vasútállomást, valamint 957 kisebb települést neveztek át az országban.

A lista olyan hosszú, hogy nem is szeretnék/tudok kiragadni jó példákat.

Az átnevezéseknek természetesen több oka is lehet, mint például a történelmi felülvizsgálat, ami főleg a szovjet elnevezéseket illeti, a hibás elnevezések kijavítása, valamint a nemzetiesítés, ami elég kényes téma, főleg Kazahsztánban, tekintve, hogy több mint 100 nemzetiség él az országban, és például a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbség nem nézi jó szemmel az erőteljes kazahosítást.

De sokszor maguk az etnikai kazahok sem tudják értelmezni az új, kazahosított elnevezéseket, mert például egy "jelentéktelen" kazah személyről nevezték el.

Van olyan, hogy a lakosság nem nyugszik bele az átnevezésekbe, és például a tiltakozások hatására Petropavlovszk polgármestere ígéretet tett, hogy nem fognak személyneveket viselő utcákat átnevezni. Tarazban szintén hatalmas felháborodás kísérte a Győzelem Park átnevezését B. Momysh-uly parkká.

Almatyban sem láthatunk már régi utcaneveket, hallani viszont annál többször, hiszen sokan még mindig a régi elnevezéseket használják, vagy a régit is és az újat is a világosság kedvéért.

Így például a régi Béke utcát ma már Zheltoksan utcának hívják, de sokan csak Béke utcaként tudják belőni; a Lenin sugárútból Dostyk sugárút lett; a Karl Marx sugárútból pedig Kunayev Dinmuhamed. Itt található egy lista.

A kazah kormány még az ország nevét is meg akarta változtatni Kazak Eli-re ("Kazahok Hazája/Országa"), hogy ne keverjék össze az országot a többi isztánnal, de ez egyelőre lekerült a napirendről.

Lenin élt

Kirgizisztán

Egy pár éve Kirgizisztánban is felmerült az ország nevének megváltoztatása, mégpedig Kirgizzser-ré ("zser"=föld kirgízül), de úgy tűnik, hogy erről még nem született megegyezés.

Természetesen azonban itt is megtörtént a szovjet múlttól való megszabadulás, sőt, a kirgíz vezetés 2011-ben bedobta az ötletet, hogy minden (kevés megmaradt) orosz elnevezéstől tisztítsák meg az országot, mert az orosz személyek és utalások ismeretlenek a helyieknek és nem is kötődnek sehogy sem az országhoz.

Arra is hivatkoztak, hogy ez a folyamat már lezajlott Kazahsztánban és Üzbegisztánban.

Azt azért meg kell jegyezni, hogy az első településeket az oroszok alapították a 19-ik század végén.

A főváros, Bishkek régi neve például Frunze volt, amelyet 1926-tól 1991-ig viselt. További átnevezésekről itt található egy lista. A bishkeki utcaátnevezésekről pedig itt található egy lista.

Javasolnánk a Széll Kálmán elnevezést

Tádzsikisztán

Tádzsikisztánban is meg akartak szabadulni a nem tádzsik eredetű (orosz és török) és kakofón (=rossz hangzású) elnevezésektől.

Szakértők szerint azonban ez egy felesleges és túl drága intézkedés, valamint az új elnevezésekhez sokszor nem kötődik semmilyen emlékezet (mint ahogy azt láttuk az előző esetekben is). Szerintük a nem tádzsik elnevezések is az ország történelmének és kultúrájának részei.

Dushanbe-t például 1929 és 1961 között Stalinabad-nak hívták, Khujand pedig 1929 és 1991 között Leninabad volt.

Egy lista az átnevezésekről. Dushanbe átnevezett utcáinak listája.

A táblát még nem cserélték le Dushanbe-ban

Türkmenisztán

A Szovjetunió felbomlása után türkménbasi illiberális demokrata "barátunk" a világ egyik legelzártabb országgá tette Türkmenisztánt és talán nem túlzás azt mondani, hogy olyan személyi kultuszt alakított ki magának, amit még a régi moszkvai elvtársak is megirigyelhettek volna.

A teljhatalom jegyében a mi türkménbasink nem csak hogy megszabadult a szovjet és orosz elnevezésektől, hanem a türkménesítés mellett még saját magáról is elnevezett várost és hónapot is. 2006-os halála után az új illiberális demokrata megkezdte a mértéktelen Türkménbasi személyi kultusz visszabontását (talán, hogy megkezdje sajátjának kiépítését?).

Egy lista az átnevezésekről.

Kíváncsian várjuk az asgabat-i utcák új elnevezését - ha esetleg nem volt tervben vagy még nem történt meg, mindenképpen javasoljuk végrehajtani az átnevezéseket, természetesen csak azért, mert a nép úgy akarja.

Üzbegisztán

Az ábécé szerinti utolsó isztánunkban már a média szerint is abszurd méreteket ölt a szovjet-mentesítés az átnevezésekben.

Példaként említhető Hamza Hakimzade, az üzbég-szovjet kultúra jelentős és híres költője és drámaírója, aki a női egyenjogúság és a reakciós papság ellen küzdött és akit 1929-ben vallási fanatikusok gyilkoltak meg.

Hősiességének megemlékezését látszólag az üzbég kormány feleslegesnek, sőt veszélyesnek tartja. Minden ráutaló elnevezéstől és emlékműtől megszabadultak, és ez alól csak egy taskenti metrómegálló a kivétel.

Szintén a fekete listára került Habib Abdullayev, tudós és az Üzbég SzSzK Tudományos Akadémiájának elnöke 1956 és 1962 között, valamint Sabir Rahimov, altábornagy és a Szovjetunió hőse.

Az országban történt átnevezésekről itt található egy lista, a taskenti utcaátnevezésekről pedig itt.

A Hamza metrómegálló Taskentben