Az üzbég nyelv
Hétfőn az üzbég nyelv (kinevezett) atyjáról volt szó, most pedig akkor nézzük meg kicsit magát a nyelvet.
Az üzbég nyelv a türk nyelvek keleti, Karluk ágába tartozik. Perzsa, arab és orosz behatás érte a történelem folyamán.
Üzbegisztánban természetesen hivatalos nyelv, beszélőinek száma 26 millió körül van, amelyből 21 millión az országban beszélik, 3,4 millión Afganisztánban, 900,000-en Tádzsikisztánban, 800,000-en Kirgizisztánban, félmillióan Kazahsztánban és 300-300 ezren Türkmenisztánban és Oroszországban.
Története
Nagy valúszínűséggel i.sz. 600-700 körül telepedtek le türkök az Amu-Darja, Szír-Darja és a Zeravsan folyók medencéiben, fokozatosan kiszorítva vagy asszimilálva a keleti iráni nyelveken beszélőket.
Az üzbég nyelvet tulajdonképpen a csagataj nyelv utódjának tartják, amelyet Ali-Shir Nava'i fejlesztett irodalmi szintre, mint ahogy az az előző posztból is kiderült.
A csagataj nyelv neve a Csagataj Kánság elnevezéséből származik, amelyet Dzsingisz kán második fia, Csagataj kán örökölt és így a Mongol Birodalom egyik utódállama volt kb. 1225 és az 1680-as évek között. A csagataj nyelv volt Közép-Ázsia linga franca-ja, és fejlődését három korszakra osztják: előklasszikus (1400-1465), klasszikus, amelyet Ali-Shir Nava'i munkássága hozott el (1465-1600), valamint posztklasszikus (1600-1921). A nyelv virágkorát tehát a Timurida Birodalom kotszakában élte, és az irodalmi nyelvi státuszának a szovjet reformok vetettek véget.
Maga az "üzbég" jelző egyébként különböző dolgokra utalt az idők folyamán. 1921 előtt az "üzbég" és "szart" jelzők két külön nyelvjárást jelöltek. Az előbbit Buhara és Szamarkand környékén beszélték, míg az utóbbit a Fergana-völgyben és Szamarkand tartomány egyes részein.
1921 után a szovjet rezsim eltörölte a "szart" jelzőt, azzal a hivatkozással, hogy az lealacsonyító, és elrendelte, hogy a térség lakóit ezentúl üzbégnek nevezik, a nyelvvel együtt, még úgyis, hogy sokak nem etnikai üzbégek voltak.
Irónikus módon, a megalakuló Üzbég SzSzK sztenderd nyelve nem az eredeti üzbég nyelvjáráson alapult, hanem a Szamarkand régióban beszélt "szart" dialektuson (az üzbég bolsevikok nemtetszésére).
Jelenleg is létezik mindhárom nyelvjárás.
Írásrendszere
Úgy mint a kazah és a többi régióbeli nyelvben is, az üzbégben is különböző írásrendszereket használtak az idők folyamán.
1928 előtt arab betűkkel írtak az írástudók, akik akkor az üzbég lakosság 3,7%-át tették ki. Az 1880-as évek során orosz misszionáriusok megpróbálták a cirill írást bevezetni, de ez nem járt sikerrel.
1928 és 1940 között latin betűkkel írtak.
1940-től 1992-ig pedig cirill betűkkel írtak.
Jelenleg a latinbetűs írás a hivatalos, de ennek ellenére a cirillbetűs írás is igen elterjedt.
Nyelvtan
Az üzbég, a többi türk nyelvhez hasonlóan agglutináló nyelv, viszont ellentétben a legtöbb türk nyelvvel, egyformájú toldalékokat használ, mert az üzbégben nincsen magánhangzó-harmónia.
Nincsenek nyelvtani nemek és 6 nyelvtani eset van.
A végére álljon itt az üzbég himnusz üzbég és angol felirattal, már csak a nyelv hangzása miatt is (és talán a dallam is ismerős lehet :) )
És még egy zenés videó, csak mert ez egész tetszett:
