Idén ünneplik Ali-Shir Nava'i, híres közép-ázsiai író, költő, nyelvész és művész születésének 575-ik évfordulóját, aki a csagataj nyelvű irodalom egyik legnagyobb képviselője volt, és ezáltal az irodalmi üzbég nyelv atyjának is tekintik.

A tegnapi Heti Turkesztánban került említésre röviden, de most nézzük meg az életét egy kicsit részletesebben.

Egy kis csúszással de folytatódik az üzbég hónap.

Élete röviden

Ali-Shir Nava'i 1441. február 9-én született Herat-ban, ami jelenleg Afganisztán északi részén található, de Ali-Shir élete alatt még a Timurida Birodalom uralma alatt állt.

Szülei magas beosztású hivatalnokok voltak, így járhatott olyan iskolába ahol találkozott Huszain Bajkarah-hal. Ali-Shir továbbá Mashhadban és Szamarkandban is folytatott tanulmányokat, de amint Bajkarah Horaszan szultánja lett, visszatért Heratba, hogy élete végéig régi iskolatársa mellett szolgáljon.

Ali-Shir aszkéta életet élt. 1501. január 3-án hunyt el. Heratban temették el.

Munkássága

Ali-Shir igazi polihisztor volt.

Íróként forradalmasította a türk-nyelvű irodalmat. Elsősorban csagataj nyelven alkotott, 30 év alatt 30 művet, aminek köszönhetően a csagataj nyelv presztízs-értékű és tisztelt irodalmi nyelvvé fejlődött. Ritkábban ugyan, de írt perzsa és arab nyelven is.

A legismertebb versei a 4 úgynevezett diwan-jában találhatóak, amelyek összesen 50 000 verset tartalmaznak és amelyből minden egyes diwan az életének egy szakaszához kapcsolódik. A diwan költészeti/vers- gyűjteményt jelent.

Egy oldal Ali-Shir egyik diwan-jából

Egyéb műveiben útmutatást adott a türk nyelven alkotó íróknak, valamint megalkotott egy több mint 450 akkori író, költő életrajzából álló kiadványt. Ezutóbbi aranybányának számít, mert betekintést nyújt a Timurida kultúrába.

Utolsó munkáját 1499-ben fejezte be, ami a türk és a perzsa nyelv összehasonlítása. Ali-Shir úgy hitte, hogy a türk nyelv megfelelőbb (felsőrendűbb) a perzsához képest, legalábbis költészeti szempontból, mert a türknek nagyobb és precízebb a szókincse.

Építészként is jelentőset alkotott. Leghíresebb építményei a 13-ik századi költőnek, Farid al-Din Attar-nak szentelt mauzóleuma Nisapur-ban, a jelenlegi Iránban, valamint a Halaszija medresze (iskola) Herat-ban.

Attar mauzóleuma

A híres iszlám világ történész, Bernard Lewis a "türkök Chaucer-jának" nevezte Ali-Shir-t.

Öröksége

Szovjet és üzbég források etnikai üzbégnek tartják Ali-Shir-t és ezért tartják úgy, hogy jelentősen hozzájárult az üzbég nyelv fejlődéséhez. A 20-ik század elején a  szovjet nyelvpolitika a csagataj nyelvet átnevezte "óüzbégre", ami viszont szakértők szerint eltorzította a régió irodalmi történetét és mesterségesen adott üzbég identitást Ali-Shir-nek és más történelmi figuráknak.

1941-ben például Szovjetunió szerte ünnepelték születésének 500-ik évfordulóját. Még a nácik által ostromolt Leningrádban is fesztivált tartottak a tiszteletére.

Ali-Shir-re emlékező szovjet bélyegek 1942-ből

Ali-Shir-t tehát nemzeti költőnek tartják Üzbegisztánban (valamint híres az egész régióban) és számos helyszínt neveztek el róla, mint például Navoiy régió, Navoiy város, Alisher Navoiy Nemzeti Könyvtár Üzbegisztánban, Alisher Navoi Opera és Balett Színház, Alisher Navoiy megálló a taskenti metróban, valamint a Navoi Nemzetközi Repülőtér.

 Üzbég iskolások emlékeznek meg Ali-Shir-ről pár nappal ezelőtt