Berdimuhammedov, az álomgyilkos?
Sok év után március 15-16-án végre ismét sor került volna egy közép-ázsiai csúcs megszervezésére Asztanában, Kazahsztán fővárosában.
De március 2-án Gurbanguli Berdimuhammedov türkmén vezető, álomgyilkos módon közölte, hogy még sem utazik el Asztanába. Döntését nem indokolta.
Ez természetesen nem az első alkalom, hogy a türkmén vezető távol marad ilyen rendezvényekről, de most ez azért különös mégis, mert a gyengélkedő (akár összeomlás szélén álló?) türkmén gazdaságnak jól jöhetne szomszédai segítsége.
A közép-ázsiai vezetők egyébként eddig 5-ször gyűltek össze szűkkörben: 1991. decemberében, 1993. januárjában, 1998. januárjában, 1999. áprilisában és 2009. áprilisában (bár ez utóbbi az Aral-tengerről szóló csúcs volt).
A többi 4 isztán vezetői sokkal gyakrabban találkoztak, de Türkmenisztán első elnöke, Szaparmurat Nyijazov inkább izolacionista politikát folytatott, amelyet látszólag utódja is követ.
Semlegesség = Izolacionizmus?
Asgabat ragaszkodik az ENSZ által elismert "semleges ország" státuszához, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a világ egyik legelzárkózottabb országává vált az elmúlt évtizedekben.
Eközben Savkat Mirzijojev üzbég elnök 2016. szeptemberi hatalomra jutása óta új löketet adott a regionális együttműködésnek, amely például lehetőséget teremtett Türkmenisztánnak, hogy áramot exportálhasson Üzbegisztánba és Tádzsikisztánba.
Ez utóbbi és Kirgizisztán pedig az utóbbi időben jelezte, hogy folytatják a Közép-Ázsia - Kína gázvezeték D vonalának konstrukcióját: az egyetlen vonal a 4-ből, amely kizárólag türkmén gázt szállítana, így komolyabb bevételhez juttatva Asgabatot.
A létfontosságú gazdasági együttműködéseken felül, a közép-ázsiai csúcs keretet nyújthat az afgán biztonsági helyzet megtárgyalására, valamint Berdimuhammedovnak, hogy a türkmén médiát a többi közép-ázsiai vezetőről és róla készült propagandafelvételekkel árassza el.
Ezért rejtély, hogy miért döntött úgy, hogy nem vesz részt a csúcson.
Természetesen beindult az elméletgyártás
Médiajelentések szerint az egyik leglogikusabbnak tűnő elmélet az, hogy a türkmén gazdaság hamarosan a szakadékhoz ér.
A ritkán és nehezen kiszivárgó információk alapján az országban már régóta hiánycikknek számítanak még a legalapvetőbb alapanyagok is.
A legutóbbi ilyen jelentés idén március 5-én érkezett, amikor Mary tartományban a frusztrált tömeg betört egy boltba, hogy liszthez jusson. A mérges tömeg megtalálta a liszttartalékokat, közben pedig meglincselték a tartalékok tagadását létező hivatalnokot.
A már régebb óta tartó liszthiány miatt a lisztet porciózzák és sokszor az emberek órákat állnak sorban, már a bolt nyitása előtt.
Mary tartomány egy másik részén nők egy csoportja lezárt egy utat és követelte a hivatalnokoktól, hogy azok biztosítsanak lisztet. A hivatalnokok eleget tettek a követeléseknek.
Jelentések szerint Dashoguz tartomány északi részén többször gyűlt össze tömeg a kormányhivatal épülete előtt, megoldást követelve az élelmiszerhiányra.
Pár éve még elképzelhetetlennek lettek volna ilyen akciók az országban, de látszólag az utóbbi években ezek megsűrűsödtek.
Talán ez az indoka Berdimuhammedovnak a távolmaradásra?
Vagy betegség?
Egy másik lehetséges magyarázat a kedves vezető valamilyen betegsége lehetne. Bár ez ugye erősen pletykaszámba megy.
A tudósítók is elismerik, hogy a közép-ázsiai vezetők betegségeiről szóló elméletek többször bizonyulnak légből kapottaknak mint valósaknak, de Berdimuhammedov január végén kihagyott egy kormányülést, valamint indoklás nélkül az eredeti időponthoz képest később került sor a Mary és Lebap tartományba tervezett látogatására.
Február elején, amikor ismét feltűnt a színen, a szokásosnál kevésbé tűnt energikusnak, állítólag.
Egy másik indok lehetne a március 25-i türkmenisztáni választások, de azok az országban általában papírforma szerint alakulnak, az eredmény már bőven a választások előtt megvan, tehát ez tűnik a leggyengébb érvnek a távolmaradásra.
Hatalmas hiba lehet
De végső soron akármi is Berdimuhammedov indoka a távolmaradásra, ezzel hatalmas hibát véthet.
Hiába vezeti Akja Nurbergyieva, a parlament elnöke és így a hierarchiában az ország elnökét követő személy a türkmén delegációt Asztanába, Berdimuhammedov nélkül elég valószínűtlen bármilyen komoly megállapodás a többi isztán vezetőjével.
Türkmenisztán csak nyerhetne egy elmélyülő regionális együttműködéssel, tehát akármi is a türkmén elnök indoka a tácolmaradásra, az valószínűleg egy elég komoly indok.