Berdimuhammedov, az álomgyilkos?

Sok év után március 15-16-án végre ismét sor került volna egy közép-ázsiai csúcs megszervezésére Asztanában, Kazahsztán fővárosában.

De március 2-án Gurbanguli Berdimuhammedov türkmén vezető, álomgyilkos módon közölte, hogy még sem utazik el Asztanába. Döntését nem indokolta.

berdymukhammedov.png

Ez természetesen nem az első alkalom, hogy a türkmén vezető távol marad ilyen rendezvényekről, de most ez azért különös mégis, mert a gyengélkedő (akár összeomlás szélén álló?) türkmén gazdaságnak jól jöhetne szomszédai segítsége.

A közép-ázsiai vezetők egyébként eddig 5-ször gyűltek össze szűkkörben: 1991. decemberében, 1993. januárjában, 1998. januárjában, 1999. áprilisában és 2009. áprilisában (bár ez utóbbi az Aral-tengerről szóló csúcs volt).

A többi 4 isztán vezetői sokkal gyakrabban találkoztak, de Türkmenisztán első elnöke, Szaparmurat Nyijazov inkább izolacionista politikát folytatott, amelyet látszólag utódja is követ.

Semlegesség = Izolacionizmus?

Asgabat ragaszkodik az ENSZ által elismert "semleges ország" státuszához, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a világ egyik legelzárkózottabb országává vált az elmúlt évtizedekben.

Eközben Savkat Mirzijojev üzbég elnök 2016. szeptemberi hatalomra jutása óta új löketet adott a regionális együttműködésnek, amely például lehetőséget teremtett Türkmenisztánnak, hogy áramot exportálhasson Üzbegisztánba és Tádzsikisztánba.

cachinapipeline.jpg

Ez utóbbi és Kirgizisztán pedig az utóbbi időben jelezte, hogy folytatják a Közép-Ázsia - Kína gázvezeték D vonalának konstrukcióját: az egyetlen vonal a 4-ből, amely kizárólag türkmén gázt szállítana, így komolyabb bevételhez juttatva Asgabatot.

A létfontosságú gazdasági együttműködéseken felül, a közép-ázsiai csúcs keretet nyújthat az afgán biztonsági helyzet megtárgyalására, valamint Berdimuhammedovnak, hogy a türkmén médiát a többi közép-ázsiai vezetőről és róla készült propagandafelvételekkel árassza el.

casummit.jpg

Ezért rejtély, hogy miért döntött úgy, hogy nem vesz részt a csúcson.

Természetesen beindult az elméletgyártás

Médiajelentések szerint az egyik leglogikusabbnak tűnő elmélet az, hogy a türkmén gazdaság hamarosan a szakadékhoz ér.

A ritkán és nehezen kiszivárgó információk alapján az országban már régóta hiánycikknek számítanak még a legalapvetőbb alapanyagok is.

A legutóbbi ilyen jelentés idén március 5-én érkezett, amikor Mary tartományban a frusztrált tömeg betört egy boltba, hogy liszthez jusson. A mérges tömeg megtalálta a liszttartalékokat, közben pedig meglincselték a tartalékok tagadását létező hivatalnokot.

A már régebb óta tartó liszthiány miatt a lisztet porciózzák és sokszor az emberek órákat állnak sorban, már a bolt nyitása előtt.

turkmenistanregions.png

Mary tartomány egy másik részén nők egy csoportja lezárt egy utat és követelte a hivatalnokoktól, hogy azok biztosítsanak lisztet. A hivatalnokok eleget tettek a követeléseknek.

Jelentések szerint Dashoguz tartomány északi részén többször gyűlt össze tömeg a kormányhivatal épülete előtt, megoldást követelve az élelmiszerhiányra.

Pár éve még elképzelhetetlennek lettek volna ilyen akciók az országban, de látszólag az utóbbi években ezek megsűrűsödtek.

Talán ez az indoka Berdimuhammedovnak a távolmaradásra?

Vagy betegség?

Egy másik lehetséges magyarázat a kedves vezető valamilyen betegsége lehetne. Bár ez ugye erősen pletykaszámba megy.

A tudósítók is elismerik, hogy a közép-ázsiai vezetők betegségeiről szóló elméletek többször bizonyulnak légből kapottaknak mint valósaknak, de Berdimuhammedov január végén kihagyott egy kormányülést, valamint indoklás nélkül az eredeti időponthoz képest később került sor a Mary és Lebap tartományba tervezett látogatására.

gurbanguly-berdymukhamedov-1024.jpg

Február elején, amikor ismét feltűnt a színen, a szokásosnál kevésbé tűnt energikusnak, állítólag.

Egy másik indok lehetne a március 25-i türkmenisztáni választások, de azok az országban általában papírforma szerint alakulnak, az eredmény már bőven a választások előtt megvan, tehát ez tűnik a leggyengébb érvnek a távolmaradásra.

Hatalmas hiba lehet

De végső soron akármi is Berdimuhammedov indoka a távolmaradásra, ezzel hatalmas hibát véthet.

Hiába vezeti Akja Nurbergyieva, a parlament elnöke és így a hierarchiában az ország elnökét követő személy a türkmén delegációt Asztanába, Berdimuhammedov nélkül elég valószínűtlen bármilyen komoly megállapodás a többi isztán vezetőjével.

Türkmenisztán csak nyerhetne egy elmélyülő regionális együttműködéssel, tehát akármi is a türkmén elnök indoka a tácolmaradásra, az valószínűleg egy elég komoly indok.

berdymukhammedov2.jpg