Listázzák a melegeket Tádzsikisztánban?
A tádzsik Főügyészség októberi bejelentése szerint 319 olyan férfi, valamint 48 olyan nő került listára, akiknek a "szexuális kisebbséggel való kapcsolatuk bebizonyosodott".
Az állítólagos cél a szexuális kisebbségek védelme, valamint a szexuális úton terjedő betegségek terjedésének megállítása.
A tádzsik Belügyminisztérium nem volt hajlandó kommentálni az ügyet.
A mintegy 370 embert az ügyészségek és a Belügyminisztérium "Erkölcs" és "Megtisztítás" fedőnevű műveletei során azonosították.
A Főügyészség szerint ezek az emberek a "társadalombeli sebezhetőségük és biztonságuk, valamint a nemi úton terjedő betegségek továbbadásának megelőzése céljából" kerültek a listára.
Jogvédő csoportok szerint az LMBT közösség tagjai diszkriminációnak és üldöztetésnek vannak kitéve az egész közép-ázsiai régióban.
A homoszexualitást egyébként 1998-ban dekriminalizálták Tádzsikisztánban.
Boris Dittrich, a Human Rights Watch illetékese kifejtette, hogy az "egy nagyon félelmetes helyzet, amikor a kormány regisztrálni kezdi a melegeket, listára téve őket, majd általában valamilyen egészségügyi vizsgálatokra kényszerítve őket".
A Human Rights Watch még nem szerzett arról információt, hogy vajon anális vizsgálatokat is rájuk kényszerítenek-e (míg Türkmenisztánban ez már bebizonyosodott).
A helyzetet az sem segíti, hogy egy amerikai jogvédő szervezet szerint 2014-ben a Tádzsikisztáni Állami Vallásügyi Bizottság arra utasította az imámokat, hogy azok az úgynevezett "nem hagyományos szexuális kapcsolatok" ellen prédikáljanak.
A Human Rights First nevű szervezet október 18-án arra szólította fel Rex Tillerson amerikai külügyminisztert, hogy nyilvánosan ítélje el a tádzsik LMBT közösség ellen intézett támadásokat.
Eközben az észak-tádzsikisztáni Sughd régióban működő LMBT jogvédőszervezet, a Rohi Zindaghi ("Életút") beszüntette működését a hatósági zaklatások miatt.
Idén június óta minden NGO, nemzetközi szervezet és politikai párt köteles rendszeres pénzügyi beszámolót benyújtani a hatóságoknak, amelyre az Emomali Rahmon elnök által májusban aláírt anti-korrupciós törvény kötelezi őket. Kritikák szerint a törvénymódosítás célja az emberi és szabadságjogok korlátozása, valamint a hatósági leszámolások legitimálása.
