Február 27-én és 28-án Putyin Turkesztánba látogatott, hivatalosan a diplomáciai kapcsolatok felvételének 25.-ik évfordulójának alkalmából, miközben nyilván a térségbeli orosz befolyás megőrzése az elsődleges célja, többek között az Eurázsiai Gazdasági Unió további gründolásával.

Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán Putyin elmondása szerint stratégiai partnerei Oroszországnak (most Türkmenisztán és Üzbegisztán kimaradt a sorból).

Putyin már február 26-án Kazahsztánba érkezett, ahol egy Almaty-hoz közeli síparadicsomban informálisan társaloghatott Nazarbajev elnökkel.

A következő nap már hivatalos találkozó keretében tárgyalták meg a két ország ügyeit az elnöki rezidencián Almaty-ban.

Nazarbajev arra kérte orosz kollégáját, hogy Oroszország támogassa Kazahsztán munkáját az ENSZ Biztonsági Tanácsában (Kazahsztánt nem rég ideiglenes tagnak választották). A kazah elnök megjegyezte, hogy Oroszország számos nemzetközi ügyben aktív szerepet játszik mostanság, például Szíria ügyében is (amellyel kapcsolatban már két béketárgyalást is tartottak Asztanában).

Nazarbajev kifejtette, hogy 2017. áprilisában Kínában lesz konferencia a Kína által gründolt "Egy őv, Egy út" projektről, majd június 8.-án Kazahsztánban a Shanghaji Együttműködési Szervezet ülése, valamint még abban a hónapban az EXPO-2017 megnyitója, majd szeptemberben regionális konferencia.

Nazarbajev elmondta, hogy Oroszország Kazahsztán elsőszámú partnere, mind politikailag, mind gazdaságilag.

Putyin válaszában elmondta, hogy ő is számít Kazahsztán támogatására az ENSZ BT-ben, valamint hogy bővíteni kell a két ország közötti kereskedelmet. Megjegyezte, hogy az Eurázsiai Bank jól működik már, és Kazahsztánban több milliárd dolláros projekteket hajt végre. Az orosz elnök megköszönte, hogy Asztana aktív szerepre törekszik a szíriai béke megteremtésében.

Kazahsztán után Tádzsikisztánba vezetett Putyin útja, ahol Emomali Rahmon elnökkel megegyezett, hogy erősítik a tádzsik-afgán határ védelmét, többek között a Tádzsikisztánban található orosz katonai bázis kapacitásait kihasználva (jelenleg 7000 orosz katona állomásozik a volt szovjet tagköztársaságban).

Putyin kifejtette, hogy az orosz katonai jelenlét védelmet biztosít mind Tádzsikisztánnak, mind az Oroszországi Föderáció déli határainak, valamint, hogy Tádzsikisztán kulcsszerepet játszik a régió biztonságának fenntartásában.

Az orosz és a tádzsik fél számos egyezményt írt alá, többek között az atomenergia békés felhasználásáról, amely előrevetíti az orosz részvételt (Roszatom - jó atom?) a tádzsik "Argusz" atomreaktor felújításában. Egyezmény született a "gazdasági migránsok" ügyében is, hiszen több mint 200 ezer tádzsik állampolgár dolgozik Oroszországban. Az illetékes tádzsik minisztérium ígéretet tett, hogy az orosz piacnak igényeinek megfelelő oktatást nyújtanak majd a potenciális migránsoknak.

Rahmon elnök minden területen stratégiai partnernek tartja Oroszországot. Putyin Alekszandr Nyevszkij kitüntetéssel díjazta Rahmon személyes szerepét a két ország stratégiai kapcsolatának és barátságának építésében, valamint a régió stabilitásának és biztonságának fenntartásában.

Szakértők szerint az elnöki találkozó két legfontosabb eredménye, hogy megnyílik az orosz piac a tádzsik zöldségek és gyümölcsök előtt, valamint az Oroszország által biztosított kedvezményes feltételek a tádzsik migránsoknak.

Két fontos kérdésben viszont nem történt előrelépés: 1, vajon Tádzsikisztán csatlakozik-e az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz?, valamint, 2, a Moszkva által korábban, a tádzsik hadsereg fegyverzetének orosz mintára való modernizálására tett ígéret.

Február 28.-án az orosz elnök körútjának utolsó állomására, Kirgizisztánba érkezett, ahol az "Ala-Arcsa" állami rezidencián találkozott Almazbek Atambajev kirgiz elnökkel.

"25 év alatt a kirgiz-orosz kapcsolatok egy új stratégiai szintre léptek" - Mondta Atambajev elnök. Válaszul Putyin elmondta, hogy a kirgiz elnök sokat tett azért, hogy a két ország kapcsolata jelentősen javuljon.

Az orosz elnök kifejtette, hogy Oroszország készen áll bármikor megszüntetni a katonai bázisát Kirgizisztánban, ha a kirgiz fél ezt szeretné. Emlékeztetőül, az orosz katonai bázist még 1999-2000-ben nyitották meg Kant városában, az akkori kirgiz vezetés kérésére, hogy elejét vegyék az Afganisztánból irányuló terrortámadásoknak.

A kirgiz ellenzéki vezető, Omurbek Tekebajev február 26.-i letartóztatása és az azóta tartó tüntetések nem zavarták meg az elnöki találkozót. Atambajev elnök elmondása szerint a novemberi kirgiz elnökválasztás nem került szóba a Putyinnal való tárgyalása során, de azt is hozzátette, hogy nem lesz több forradalom Kirgizisztánban.