A Központi Választási Bizottság szeptember 9.-i ülésén december 4.-ére írta ki az elnökválasztást.

A döntés egy nappal azután született, hogy szeptember 8.-án, Iszlam Karimov elnök halála után a parlament alsó- és felsőháza közös ülésén (az elhunyt elnök előzetes javaslata alapján) a 2003 óta miniszterelnöki pozíciót betöltő 59 éves Savkat Mirzijojevet (lent) nevezte ki ideiglenes elnöknek.

Az alkotmány 96.-ik cikkelye szerint az ideiglenes elnöki posztot a felsőház elnökének, Nyigmatilla Juldasevnek kellett volna betöltenie, de ő kihátrált, arra hivatkozva, hogy ő jogászként csak az igazságügyi szerveknél dolgozott, más állami intézményeket nem tudna vezetni, és így nem vállalhatja magára az ország fejlődését illető döntések meghozatalát.

A választás napjának bejelentésével egyidőben, tehát szeptember 9.-én elindult a választási kampány.

A Központi Választási Bizottság ülése

A Bizottság szeptember 23.-án jelentette be, hogy mindegyik, az országban regisztrált párt állíthat elnökjelöltet. Ez összesen 4 jelöltet jelent:

- A Vállalkozók és Üzletemberek Mozgalma/Üzbegisztáni Liberáldemokrata Párt Savkat Mirzijojevet, a jelenlegi ideiglenes elnököt;

- A "Millij Tiklanis" ("Nemzeti Ébredés/Megújulás") Nemzeti Demokrata Párt a frakcióvezető Szarvar Otamuradovot (lent);

- Az Üzbegisztáni Népi Demokratikus Párt szintén a párt frakcióvezetőjét, Hotamzson Ketmonovot (lent);

- Az "Adolat" ("Méltányosság") Szociáldemokrata Párt is a frakcióvezetőjét, Narimon Umarovot (lent) indítja az 5 évre szóló elnöki posztért.

Az elnökjelöltek aláírásgyűjtése szeptember 30.-tól október 20.-ig tart majd, mely időszak alatt fejenként legalább a szavazásra jogosultak 1%-ának, vagyis 21 435 választó aláírását kell megszerezni.

Az aláírásoknak legalábbb 8 körzetből kell származniuk (az összesen 14-ből, beleértve Karakalpaksztánt és Taskent városát is).

Az elnökválasztásról szóló törvény értelmében:

- tilos kampányolni ingyenes vagy kedvezményes termékek, szolgáltatások, vagy pénz osztogatásával;

- a közmédiában minden jelöltet egyenlő elbánás illet, például azonos idejű ingyenes felület biztosítása;

- fizetett médiamegjelenés esetén minden indulót azonos fizetési feltételek illetnek meg;

- a jelöltek különböző rendezvényeinek szervezéseihez pedig az állami és önkormányzati szerveknek minden tőlük telhető (ingyenes) segítséget meg kell adniuk.

Csak hogy néhány fontosabb rendelkezést említsünk, amelyek papíron nagyon szépen hangzanak.

Az illiberális demokráciákhoz szokásos módon mi nem kételkedünk a választás eredményében, hiszen a nép mindig "helyesen" dönt, aztán persze lehet, hogy nagy meglepetés lesz a végén.