Az első részben Kazahsztán és Kirgizisztán legfontosabb nyári híreit foglaltuk össze, most pedig következzen Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Tádzsikisztán

 - Június 2.-án életfogytiglani börtönfogságra ítélték a még korábban betiltott Iszlám Reneszánsz Párt két alelnökét,  Szaidumar Huszaini-t és Muhammad Hayit-ot. A párt 11 másik fontos tisztviselője 14 és 28 év közötti börtönbüntetést kapott. A párt jogásznője 2 évet kapott. A vádak szerint a párt vezetői tavaly szeptemberben Abduhalim Nazarzoda védelmi miniszterrel konspiráltak a kormány ellen. A védelmi minisztert akkor a biztonsági erők megölték.

Muhiddin Kabiri, a betiltott iszlamista párt külföldi száműzetésben élő vezetője

- Június 21.-én a tádzsik fogyasztóvédelem bejelentette, hogy több mint 9000 Kínában gyártott játékot foglalt le az ország egész területén, mert azok veszélyes kémiai anyagokat tartalmaztak (ólom, kadmium). A hatóságok szerint a játékok nagy részét illegálisan hozták be az országba.

- Június 27.-én ünnepelték a Nemzeti Megbékélés Napját, ami a a 90-es évek második felében zajló polgárháborúnak az 1997-es lezárására emlékszik meg. Idén viszont már csak a kormány képviselte a nemzeti megbékélést, mert az akkori egyezmény másik tagját, az Iszlám Reneszánsz Pártot nem régen betiltották, amivel a régió egyetlen legálisan bejegyzett vallási alapokon nyugvó politikai pártját is kitették a hatalomból.

- Július 21.-én felfüggesztették az orosz Komszomolszkaja Pravda tádzsikisztáni nyomtatását (heti 5000 példány), amelyet elsősorban a Tádzsikisztánban élő oroszok olvasnak, arra hivatkozva, hogy abban Tádzsikisztánra nézve sértő kommentár jelent meg. Szergej Ponomaryov, az újság tudosítója egyik cikkében úgy fogalmazott, hogy egy tádzsikisztán belföldi repülőúton, az övé volt "az egyetlen, sugárzó szláv arc" az utasok közül, akik "mind Ravsan-ok és Dzsamsud-ok".

- Július 22.-én a tádzsik munka- és migrációügyi miniszter Szumangul Taghojzoda arról számolt be, hogy az idei évben csökkent az Oroszországba kivándorló tádzsikok száma (7%-kal a tavalyi periódushoz viszonyítva), ami az orosz gazdasági és pénzügyi helyzettel, valamint a szigorodó orosz munkaügyi szabályozással van összefüggésben. Becslések szerint legalább 870 ezer tádzsik dolgozik Oroszországban. Továbbá, az idén már több mint 6000 tádzsik vándorolt Kazahsztánba.

- Július. 28.-án 12 év börtönre ítéltek egy, a Dusanbe-hoz közeli orosz katonai bázison szolgáló orosz katonát, akit a bázis katonai bírósága bűnösnek talált egy 22 éves tádzsik nő meggyilkolásában. Az orosz katonának kb. 22 500USD kártérítést is kellett fizetnie az áldozat családjának.

- Augusztus 4.-én jelentették be a Kína, Pakisztán, Afganisztán és Tádzsikisztán közötti terrorellenes szövetségének létrejöttét.

Türkmenisztán

- Június 9.-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Asgabatban járt, ahol találkozott Berdimuhammedov elnökkel. A védelmi miniszter látogatása a fokozódó afganisztáni helyzettel van összefüggésben, hiszen Türkmenisztán déli határa tulajdonképpen a FÁK határa Afganisztánnal, és bár Moszkva többször ajánlotta katonai segítségét Asgabatnak, Türkmenisztán mindig azt állítja, hogy egyedül is ura a határvédelemnek. Ez volt az első alkalom a független Türkmenisztán történelmében, hogy orosz védelmi miniszter látogatott az országba.

- Július elején Berdimuhammedov elnök 612 elítéltnek kegyelmezett meg, akik között 26 külföldi is volt. A nagylelkű kegyelemajándék a Ramadan szent hónapjának utolsó napjai előtt született.

- Augusztus 5.-én a fehérorosz határőrség bejelentette, hogy elfogták a türkmén születésű svéd Csari Annamuradov volt újságírót (lent), akit 1991-ben 18 év börtönbüntetésre ítéltek drogbirtoklás miatt. A volt újságíró korábban az Afganisztánból Türkmenisztánon és Oroszországon Európába irányuló drogkereskedelemről írt cikket. Jogvédő szervezetek szerint az ítélete politikailag motivált. Ennek ellenére, Annamuradov több évet letöltött a büntetéséből, majd elhagyta Türkmenisztánt. Egy darabig Prágában élt, majd 2002-ben Svédországba költözött, ahol megkapta a politikai menedékjogot.

Üzbegisztán

- Június elején derült ki, hogy a hagyományos szakállat viselő férfiak rendőri intézkedésre és számos helyről való kitiltásra számíthatnak, amelyre úgy derült fény, hogy Buharában számos szakállas nézőt nem engedtek be a stadionba egy helyi meccsre. Felszólították őket, hogy csak a szakálluk leborotválása után léphetnek be. Beszámolók szerint, a tiltásról senki nem kapott tájékoztatást, de informálisan mindenképpen érvényben van a 40 év alatti férfiakra. Hasonlóképpen, ilyen esetek előfordultak már egyetemeken is, amikor is a szakállas diákokat nem engedték be az órákra. Iszlam Karimov elnök illiberális, de szekuláris kormányzata erős kontroll alatt tartja az ország vallási életét az iszlám radikalizmustól való félelem miatt.

- Június 8.-án az EgyptAir Kairóból Pekingbe tartó járata kényszerleszállást hajtott végre Urgencs városában, mintegy 840km-re a főváros, Taskenttől, mert a légitársaság a repülőn elhelyezett bombáról kapott telefont. A gépen nem találtak robbanóanyagot, így a gép folytatta útját Pekingbe.

- Június 23-24.-én Taskentben találkoztak a Shanghaji Együttműködési Szervezet tagállamainak és megfigyelő tagjainak elnökei. A fő téma a regionális biztonsági helyzet volt, elsősorban az afganisztáni helyzet miatt. Megkezdődött India és Pakisztán hivatalos felvételi folyamata is a szervezetbe.

- Július közepén derült fény arra, hogy még június elején a hatóságok Nyugat-Üzbegisztánban letartóztattak egy kisebb csoport embert, akik a vádak szerint illegálisan gyűltek össze az egyik személy otthonában imádkozni. A letartóztatottak az iszlám vallás szufi ágát követik, és az őshonos Naqsbandi rendbe tartoztak, amelyhez eddig az üzbég kormányzat semlegesen, sőt barátságosan viszonyult. Az elbeszélések szerint a Naqsbandi rend őrizte meg az iszlám vallást (kultúrát) a szovjet időszak alatt. Félő, hogy a kormány esetleges ellenségessé válik az eddig baráti csoport felé.

- Július végén számolt be a Szabad Európa üzbég szolgálata, hogy az országban tiltás van érvényben a húros, úgynevezett "tar" hangszerre (lent), legalábbis a TV-ben és zenei videókban nem jelenhet meg. A hatóságok szerint a "tar" nem tartozik a hagyományos üzbég zenei eszközök sorába, mert valószínűleg azerbajdzsáni, bár Irán ragaszkodik hozzá, hogy perzsa eredetű, de ez azon a tényen nem változtat, hogy nem üzbég. A zeneiskolákban is megtiltották a "tar" használatának tanítását, de a Kulturális Minisztérium egyik képviselője elmondta, hogy egyénileg otthon és/vagy baráti társaságban, kisebb koncerteken természetesen lehet játszani a "tar"-on.

- Augusztus 5.-én jelentette be az orosz Mobile TeleSystems kommunikációs cég, hogy eladja az üzbég érdekeltségét. Az üzbég leányválallat 49,99%-a az üzbég kormány tulajdona. A cég üzleti és más körülményekkel indokolta a döntését, de a feltételezések szerint köze lehet az európai és amerikai vizsgálatokhoz, amelyek Karimov elnök lánya, Gulnara Karimova ellen folynak korrupciós ügyekben.

- Augusztus 12.-én a Szamarkand megyei bíróság 4 férfit és 1 nőt 10 és 13 év közötti börtönbüntetésre ítélt, mert azok Szíriába készültek, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorista-szervezethez. Hármukat az orosz hatóságok fogtak el Szocsiban, amikor éppen Törökország felé terveztek továbbutazni, majd onnan Szíriába. Az oroszok kiadták a gyanúsítottakat Üzbegisztánnak. Július elején 6 embert ítéltek el ugyanilyen vádakkal, szintén Szamarkandban, majd július végén 7 embert az ország keleti részében.