A nyár folyamán a Heti Turkesztán rovat is pihenőre ment, hamarosan viszont, a blog augusztusi újraindulásával egyetemben szintén újrakezdődik.

Mielőtt viszont visszatérnének a szokásos heti hírösszefoglalók, röviden összefoglaljuk, hogy mik történtek Turkesztánban a nyár folyamán, hiszen a blog szünetelése alatt sem állt meg az élet. Sőt, egész "akciódús" nyár volt, melyről néha a magyar médiában is hallhattunk.

Az első részben jön Kazahsztán és Kirgizisztán, a második részben pedig a szokásos ábécé sorrendben Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Források: regionális híroldalak

Kazahsztán

- Június 5.-én, az észak-kazahsztáni Aktobe városában párhuzamos fegyveres támadásokat hajtottak végre fegyverüzletek ellen. Az egyik esetben a támadók megölték az üzlet biztonsági őrét és egy alkalmazottját, valamint menekülés közben megsebesítettek 3-at a kiérkező rendőrök közül. Egy másik fegyverüzletnél egy vásárlót öltek meg, mielőtt a kiérkező rendőrök lelőttek 3-at a támadók közül.

A támadók egy másik csoportja ellopott egy buszt és belehajtott a nemzeti gárda egyik bázisának kapujába, miközben három szolgálatost lelőttek. Itt egy támadót sikerült megölniük a biztonsági erőknek.

Összesen tehát 4 támadót lőttek le, valamint 7-et tartóztattak le a támadásokat követő terrorellenes műveletek folyamán, de a hatóságok gyanúi szerint több gyanúsított még menekülőben lehetett akkor. Ennek megfelelően, a hatóságok folytatták a műveleteket, melyek keretében például június 10-én 5 gyanúsítottat lelőttek.

• Nazarbajev elnök úgy nyilatkozott, hogy a támadásokra külföldről kaptak utasítást az elkövetők.
• Később, Kalmuhanbet Kaszimov belügyminiszter azt mondta, hogy az elkövetőket egy szíriai iszlamista vezető utasította, vagy inspirálta legalábbis. A miniszter azt is kifejtette, hogy a nyomozás szerint a támadók komolyabb fegyvereket akartak szerezni, amelyekkel kormányépületekre szándékoztak támadni.
• Június 20.-án, Jerlan Idriszov külügyminiszter arról számolt be, hogy a támadók az Iszlám Állam egyik vezetőjének, Abu Muhammad al-Adnani felhívására követték el a támadást. A felhívás arra utasította a terrorszervezet követőit, hogy a Ramadan szent hónapja alatt kövessenek el terrorakciókat.

- Június 22.-én Karaganda megye kormányzója hivatalosan is bejelentette, hogy antrax fertőzéstől haltak meg ketten Jerkindik faluban, valamint 6 másik embert fertőzés gyanújával kórházba szállítottak. A halálos fertőzést minden bizonnyal nyers marhahús elfogyasztásától kapták. A falvat karantén alá helyezték.

Augusztus 3.-án Kazahsztán felfüggesztette a szarvasmarha-behozatalt Oroszországból az Északnyugat-Szibériában kitört antrax járvány miatt, amelyben meghalt egy 12 éves fiú, valamint több mint 20 ember fertőződött meg.

- Július 7.-én a Bajkonúr űrállomásról két napos "űrtúrára" indult a Szojuz űrrakéta. A fedélzeten a NASA asztronautája, Kathleen Rubins, az orosz Anatolij Ivanisin és a japán Takuya Onisi utazott.

- Július 12.-én egy aktobe-i bíróság 12 embert ítélt el, a szíriai Iszlám Állam terrorszervezethez való csatlakozás megkísérléséért. Zsanbolat Szarszembajev, a "főszervező" 8 évet kapott, míg a többi elítélt 6-ot. Az elítéltek mind munkanélküliek, és hamisított üzbég, valamint kirgíz útleveleket próbáltak szerezni, hogy elutazzanak Szíriába harcolni a terrorszervezetben.

Augusztus 11.-én szintén egy aktobe-i bíróság 6,5-8 év közötti börtönbüntetésre ítélt 3 embert, mert azok terrorizmusra felbújtó üzeneteket küldözgettek a mobiltelefonos WhatsApp applikáción keresztül.

- Július 18.-án egy magányos fegyveres megölt 3 rendőrt és 2 civilt, valamint megsebesített 8 másik embert az ország legnagyobb városában, Almaty-ban. A hatóságok a 26 éves Ruszlan Kulikbajev személyében azonosították az elkövetőt, aki a hírek szerint a rablásért és fegyvertartásért kiszabott börtönbüntetése során fordult a szalafizmus (az iszlám egyik radikális ága) irányába. A fegyveres Kizilorda megyéből származott. A hatóságok eleinte két gyanúsított elfogásáról számoltak be, de később kiderült, hogy a második, motoros személy csak kényszerítés miatt asszisztált a támadónak, azzal, hogy egyik helyszínről a másikra fuvarozta. A támadás helszíne egy rendőrállomás és a Nemzetbiztonsági Bizottság épülete voltak.

Augusztus 1.-jén 2, majd augusztus 11.-én még egy, Kulikbajev által megsebesített rendőr halt meg.

Rendőri intézkedés

- Július 28.-án több száz, a szervezők szerint akár 700 olajipari munkás tartott két órás sztrájkot Zsanaozen városában. A munkabeszüntetést azzal indokolták, hogy a munkáltató Burgylau cég a munkaórák számának lecsökkentését jelentette be, amellyel csökkenne a munkások fizetése. Az intézkedést a cég az olaj világpiaci árának esésével magyarázta. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a cég visszavonja-e a tervezett "megszorító intézkedést". 2011-ben a rendőrség ugyanebben a városban a sztrájkoló olajipari munkások közé lőtt: az áldozatok száma legalább 16 volt.

- Július végén a kazahsztáni török nagykövet figyelmeztette Kazahsztánt, hogy a kazah-török iskolákban potenciálisan jelen lehetnek Fethullah Gülen, az USA-ba menekült hitszónok hívei. Emlékeztetőül, Ankara Güllent vádolja a július 15-i puccskísérlet megszervezésével. A nagykövet azután nyilatkozott így, hogy a török külügyminiszter július 28-i bejelentése szerint a hitszónok hívei hatalomátvételt terveznek a Kazahsztánnal szomszédos Kirgizisztánban.

Nazarbajev elnök augusztus 5.-én, törökországi látogatásának utolsó napján meg is ígérte, hogy visszaküldik Törökországba azokat a tanárokat, akiknél terroristakapcsolatokat fedeznek fel. Az iskolák alaposabb megfenyegetésétől viszont ódzkodott, azzal az indokkla, hogy azok állami ellenőrzés alatt állnak, valamint a tanáok 90%-a kazah.

A kirgíz külügyminisztérium közölte, hogy figyelmet fordítanak az esetleges puccskísérletekre és az oktatási intézmények ellenőrzésére, de emlékeztette Ankarát, hogy Kirgizisztán egy független szuverén ország.

Kirgizisztán

- Június elején Biskek jogi hadjáratot indított a kanadai Centerra Gold Company kirgizisztáni leányvállalata, a Kumtor Gold Company ellen. A hatóságok azzal vádolják a leányvállalat menedzsereit, hogy azok visszaéltek hatalmuktól és az országot megkárosító tranzakciókat folytattak le. Ennek következtében, a hatóságok megtiltották, hogy a menedzserek elhagyhassák az országot. Korábban, Biskek egy 220 millió dolláros környezetszennyezési díjat próbált behajtani a cégen.

Egy 2003-as szerződés szerint a leányvállalatban 17% a kirgíz állam részesedése, amelyet 33%-ra emeltek a 2009-es tárgyalások eredményeként, de az állam ragaszkodna az 50-50%-hoz.

- Június 16.-án pár tucat tüntető gyűlt össze a parlament előtt, tiltakozva a június 10-én benyújtott törvénymódosítási indítvány ellen, amely megtiltaná külföldi személyeknek és szervezeteknek, hogy az ország médiájában tulajdonunk vagy akármilyen szerepük lehessen.

- Június 17.-én jelentették be, hogy még június 10-én elfogtak 3 embert, akik idén tértek vissza Szíriából és terroristaakciókat szándékoztak végrehajtani, amiről a házkutatások során megtalált felhalmozott fegyverek tanúskodtak.

- Június 20.-án letartóztattak egy 58 éves imámot, akit egy 10 éves kisfiú rendszeres megrontásával vádol a kisfiú édesanyja. Az édesanya, a férj tiltakozásának ellenére ("csorba esne a család becsületén") feljelentette az imámot, akit el is fogtak, de nem indítottak ellene eljárást azonnal. Az édesanya szerint a kisfiút már legalább 1 éve bántalmazza az imám,a mit a gyerekének a romló pszichológiai állapotán vett észre, valamint amikor megkérdezte, hogy mi bántja a fiút, a fiú elmondta, hogy szexuáisan zaklatják.

- Július 13-14.-én Kirgizisztánban járt Angela Merkel német kancellár. Merkel először járt a közép-ázsiai országban, ahol Almazbek Atambajev elnökkel, parlamenti képviselőkkel és a civil társadalom képviselőivel is találkozott.

Egy rövidke összefoglaló a Kirgizisztánban maradt etnikai németekről:

- Augusztus 3.-án két kirgíz állampolgárt deportáltak Oroszországból, valamint megtiltották az országba való belépésüket 5 évre, azzal a váddal, hogy szélsőséges szalafista ideológiát terjesztettek az oroszországi Cseljabinszk régióban.

- Augusztus 4.-én emlékkonvoj indult Biskek mellől Karakolba az 1916-os oroszellenes felkelés emlékére, melyet az orosz cári sereg kegyetlenül levert, számos áldozatot szedve. Az első világháború során a cár döntése alapján egy fegyvermentes "sereget" akartak felállítani, amely árkokat, erődöket épített volna és egyéb mérnöki feladatokat végzett volna. Az intézkedés ellen sok kazah és kirgíz lázadt fel. Az ellenállás leverése után a felkelők közül sokan a szomszédos Kínába szöktek. A konvoj minden útba eső városban és flauban megáll, ahol felolvassák az odavalósi áldozatok neveit.

A következő részben tehát jön Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.