Nazarbajev atommentes világot vizionál, előretörő vallásosság Kirgizisztánban, szélsőségesek letartóztatása Tádzsikisztánban, folytatódó dohányzás-elleni harc Türkmenisztánban, hazatoloncolt üzbégek Oroszországból.

Ez történt a héten Turkesztánban.

Forrás: előfizetéses hírlevél és helyi hírportálok

Kazahsztán

Nazarbajev kiáltványa az atomfegyver-mentes világról. A kazah elnök "A világ. A 21-ik század" című kiáltványában arról értekezik, hogy az atomfegyverek megléte veszélyezteti a globális békét és stabilitást, valamint 5 lépést javasol, amellyel atomfegyver-mentessé tenné a világot. A kiáltvány bekerült az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának a hivatalos dokumentumai közé. A kiáltvány elérhető angol nyelven az elnök hivatalos oldalán.

Új várost építenének a kínai határra. A tervek szerint a kínai határnál nyitott Khorgos száraz kikötőben a tavaly decemberben mért 47 000-es konténerforgalom idén 200 000-re növekszik, amelyet 2020-ra évi 500 000-re terveznek továbbemelni. A növekvő kereskedelmi forgalom miatt számos útfejlesztést is kilátásba helyeztek, mint például a 304km-es Khorgos-Almaty szakaszét, amely része lenne a Nyugat-Kína és Nyugat-Európa közötti korridornak. Almaty megye kormányzója elmondta, hogy a fejlesztések eredményeképpen a tranzit szállítmányozás 2020-ra a 400 millióról 10 milliárd tonnára nő, és egy új város épül majd a kínai határnál.

Április 21-én életbe lépett a parlament által még márciusban jóváhagyott törvény, mely szerint az elítélt pedofilok kémiai kasztrálásáról dönthetnek a bíróságok. A kazah törvényhozók korábban elmondták, hogy a művelet nem igényel műtétet, hiszen csak gyógyszer befecskendézéséről van szó, amely egy ideig letompítja a szexuális étvágyat.

Kirgizisztán

Előretörő vallásosság? Néhány honatya olyan tervvel állt elő, hogy köteleznék a munkáltatókat arra, hogy azok hosszabb ebédszünetet biztosítsanak a dolgozóiknak péntekenként azzal a céllal, hogy a pénteki imát mindenki tartani tudja. A munkatörvénykönyv módosítása lehetővé, sőt kötelezővé tenné, hogy a pénteki ebédszünet 12.30-tól 14.30-ig tartana, míg a többi napon a szokásos 1 órás ebédszünet maradna érvényben. A parlament még nem tűzte ki a téma megvitatásának időpontját. A kirgizisztáni lakosság háromnegyede, kb. 6 millió ember muszlim vallású, de az ország szekuláris és a hatóságok igyekeznek fellépni a muszlim radikalizálódás ellen, ugyanakkor bizonyos illegális szokásokat eltűrnek, mint például menyasszony-rablás vagy többnejűség. Három éve egyébként indult egy olyan kezdeményezés, hogy a a Hétfő-Péntek helyett Vasárnap-Csütörtök legyen a munkahét, mint ahogyan számos muszlim országban, de ezt a kezdeményezést elkaszálták.

Tádzsikisztán

Ismét szélsőségeseket tartóztattak le. Április 19-én a Bobodzson Gafur kerületi bíróság egyik bírója elmondta, hogy Hamid Karimov imámot 8 év börtönre ítélték vallási gyűlölet keltéséért, valamint szélsőséges eszmék támogatásáért. További 4 követőt is letartóztattak, akiket 7 évre ítéltek. Mindannyian a szalafizmus követői, amely a szunnita iszlám egy szigorú változata, és amelyet szélsőségesnek minősítettek és ezért 2009-ben betiltottak. A tádzsikkok többsége egyébként a Hanafia ág követői, amely a szunnita muszlim egy liberális változata.

Türkmenisztán

Folytatódik a dohányzáselleni harc. Április 23-án arról számolt be a "Semleges Türkmenisztán" című hírlap, hogy 2025-re Türkmenisztán dohánymentes országgá tervez válni. A WHO adatai szerint a közép-ázsiai ország jelenleg is az első helyen áll a dohányzók számát tekintve. Mindössze a lakosság 8,3%-a dohányzik. A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét 2003. május 21-én fogadták el és 2005. február 27-én lépett életbe. Türkmenisztán ezt 2011. május 13-án ratifikálta, és még azon év augusztus 11-én életbe is lépett. Az asgabati törvényhozás 2012. január 6-án fogadta el a 2012-2016-ra szóló Nemzeti Dohány-ellenőrzési Akciótervet, amelynek célja a törvényi szabályozás szigorítása, a dohányzással kapcsolatos tudatosság növelése, kutatások elősegítése stb.

Üzbegisztán

Az Amnesty International azzal vádolja Oroszországot, hogy az a menedékkérők, menekültek, valamint több száz vendégmunkás hazaküldésével hozzájárul a kínzásukhoz, amelyet az üzbég hatóságok alkalmaznak ellenük, annak ellenére, hogy Moszkva tudja mi vár ezekre az emberekre otthon. Üzbegisztán ugyanis a terrorelleni harc jegyében szívesen számol le a kormányzat politikai ellenfeleivel, kritikusaival, valamint vallási csoportok tagjaival. Hasonlóan történt még 2013-ban Mirszobir Khamidkarijev (lent) filmproducerrel, üzletemberrel, akinek a kiadatását Moszkva megtagadta Taskentnek, de 2014-ben elrabolták és az orosz rendfenntartó-szervezetek átadták az üzbég hatóságoknak, akik a kihallgatás során fizikailag is bántalmazták Khamidkarijevet, majd 8 év börtönre ítélték. Khamidkarijev bűne, az Amnesty International szerint mindössze annyi volt, hogy egy baráti találkozón támogató hangot ütött meg a hidzsáb (női fejkendő) viselésével kapcsolatban.