Perzsa újévi ünnepségek, választási eredmények, határkonfliktus.

Ez történt a héten Turkesztánban.

A hét legérdekesebb eseménye Nauriz, a perzsa újév ünneplése volt az egész térségben, amelyről itt írtunk és itt mutattunk képeket, valamint személyes képriportunk itt tekintheő meg.

Kazahsztán

A március 20-án tartott előrehozott országgyűlési választások eredménye nem hozott nagy meglepetést sem a kazahoknak, sema  világnak. Az induló 6 pártból 3 ugrotta át a 7%-os bejutási küszöböt, és ez a 3 párt ugyanaz a 3 párt, amelyek eddig is a parlamentben ültek. A szavazásra jogosultak 77,12%-a adta le szavazatát. A kormányzó Nur Otan párt (az elnök pártja), a szavazatok 82,15%-át, a Kommunista Párt 7,15%-ot, az Ak Zsol párt pedig 7,17%-ot söpört be. Az EBESZ gyorsjelentése szerint habár javultak a választási körülmények, Kazahsztánnak még sokat kell tennie, hogy megüsse a teljesen demokratikus szintet.

Vajon melyik pártra szavazott az Elnök Úr?

Kirgizisztán és Üzbegisztán

Március 18-án mintegy 40 üzbég katona jelent meg az üzbég-kirgíz határnál, Ungar-Tepa-nál (kirgízül Unkur-Too - lent), amelyet a kirgíz hatóságok a két ország közötti egyezmények megsértésének tekintettek, és válaszul több tucat határőrt, valamint a Skorpiók nevezetű különleges erők tagjait vezényelték a határra. A probléma forrása, hogy az 1314 km hosszú kanyargó határ a két ország között még mindig nem "véglegesített", így állandó konfliktusok okozója, amit egyelőre azzal próbálnak elkerülni, hogy a határsáv demilitarizálásáról kötöttek egyezményt, amit most Üzbegisztán látszólag megszegett. Az incidens miatt a Moszkva-vezette Kollektív Biztonsági Egyezmény Szervezete (tkp. posztszovjet/FÁK NATO) március 22-én, Kirgizisztán kezdeményezésére (tuadtában annak, hogy Üzbegisztán jelentős katonai fölényben van) rendkívűli ülést tartott Moszkvában, és aggodalmát fejezte ki az eseményekkel kapcsolatban, valamint a helyszínre küldte a szervezet főtitkár-helyettesét, hogy tanulmányozza a helyzetet. A kirgíz ellenzék rögtön ráugrott a témára, és azzal vádolja a kormányt, hogy gyengekézzel kezeli a helyzetet.

Március 23-án mindkét fél hátrébb vonta a katonákat és határőröket, valamint március 25-én üzbég kezdeményezésre a két ország hivatalnokai leültek tárgyalni, és március 26-án mindkét fél teljesen visszavonta az egységeit, amivel remélhetőleg véget is ért a feszültség.

Tádzsikisztán

Még március 14-én Szentpéterváron letartóztattak egy tádzsik állampolgárt, aki a közösségi médián keresztül csatlakozott az Iszlám Állam terrorszervezethez, valamint szélsőséges fotóanyagokat terjesztett. Kiadatási céllal a kirovi bíróság elrendelte a gyanúsított személy előzetes fogvatartását.

Türkmenisztán

Asgabat Szaúd-Arábiával barátkozik. A türkmén fővárosban ült össze a Türkmén-Szaúdi Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság, melynek résztvevői hangsúlyozták, hogy mélyíteni kell a két ország közötti együttműködést, többek közötti számos szaúdi olaj- és gázipari cég fejezte ki érdeklődését a türkmén piaccal kapcsolatban. Türkmenisztán tapogatózása talán azzal áll összefüggésben, hogy Moszkva idén fefüggesztette a türkmén gázimportját. A felek a mezőgazdasági szektorban is szorosabbra akarják fűzni az együttműködést. Asgabat és Rijád egyébként 1992-ben létesített diplomáciai kapcsolatokat, és Gurbanguli Berdimuhammedov jelenlegi elnök (lent) 2007-ben járt az arab országban.