Mint ahogy Almaty napján világossá vált, Kazahsztán és elsősorban Almaty nagyon büszke az almatermesztésére.

Mégsem lehet véletlen Almaty neve, nemde?

Kazahsztáni biológusok szerint minden almafajta a sievers-i almából fejlődött ki. Vadalmából 50 különféle létezik, míg termesztettből több mint 10 ezer.

Az 50 vadalma fajtából 18 található meg a volt Szovjetunió területén, és mindössze 3 Kazahsztán területén.

Sokan őshonos kazahsztáni almának tartják az oporto (aport?) almát, de ez sajnos téves, mert ezt a fajtát az orosz telepesek hozták be, ami egyébként nem számított kifejezetten különleges almafajtának az őshonos területén.

Pontosan nem ismert, de valószínű, hogy az őshonos területe Oroszország és Ukrajna déli területei voltak, ahonnan a 12-ik században kezdett elterjedni, először észak és nyugat felé, majd dél és kelet felé. Nyugat-Európába és Amerikába viszonylag későn, a 19-ik században került csak.

A behurcolt és beoltott palánták viszont kifejezetten gazdag és minőségi termést hoztak Kazahsztánban, és azóta szerezte hírnevét ez a fajta, mint almaty oporto (aport?).

A fajta tényleges születése azonban az 1930-as évekhez köthető, amikor megjelentek a kolhozok és a szovhozok, és véletlenszerű termesztést felváltotta a tudományos. Kazahsztánban jelentősen megnövekedett az almaültetvények száma és területe, ami új fajták megjelenéséhez is vezetett.

Az oporto-t (aport?) széleskörűen termeszteni kezdték más szovjet tagállamokban is, mint  Kirgizisztán, Üzbegisztán, Oroszország és Ukrajna déli része, valamint a Kaukázus északi területe.

A szovjet időszakban Kazahsztánban voltak a Szovjetunió legnagyobb és legtöbb almaültetvényei, ma már talán a legkevesebb a FÁK államok közül. A Szovjetunió felbomlásakor sok gyümölcsöst kivágtak, és manapság már több az import Kínából, Iránból, Kirgizisztánból és Üzbegisztánból.

Néhány helyi fajta az innature.kz alapján (ahonnan a fenti információk is származnak):

- "Grushovka Vernenskaya"

- "Zailiyskoe, zailiyskiy aport"

- "Zarya Alatau"

- "Sinap Alma-Atinskiy"

És a végére egy almás anekdóta (összefoglalva, saját fordításban):

Sztálin fogadást rendezett a Szövetséges hatalmak vezetőinek a szovjet követségen és almát (is) rakatott az asztalra. Az angol miniszterelnök, Winston Churchill, látván az almát, azután érdeklődött a generalisszimusznál, hogy melyik országból szállítatja ezt az egzotikus gyümölcsöt.

Sztálin elmondta, hogy ezt az egzotikus gyümölcsöt "almatinskiy aport"-nak hívják, és a Kazah Köztársaság fővárosából, Alma-Ata-ból szállították.

Látván Churchill arcán a kételkedést, Sztálin kijelentette, hogy ők igazat mondanak a szövetségeseiknek és nincs ez másképpen az almával kapcsolatban sem, és bebizonyítja gyakorlati úton.

Emlékeztette a vendégeket, hogy a Szovjetunió jelképe az ötágú csillag, ami megjelenik a zászlón, kitüntetéseken és a pénzeken is. Ugyanígy meg fog jelenni az almákon is - mondta Sztálin.

Megfogta az almát, de nem tudta egy kézben tartani, mert akkora volt mint egy baba feje, így egy tányéron szelte ketté, mintha csak a földgolyót vágta volna szét az Egyenlítő mentén. Megmutatta Churchill-nek és Rossevelt-nek a kettévágott alma belsejét, amiben kirajzolódott az ötágú csillag.

"Uraim, most meggyőződhettek, hogy ezt a gyümölcsöt tényleg a Szovjetunióban termesztik. Nem csaptam be Önöket, igazat mondtam. Ugyanilyen igazat szeretnénk hallani a Hitler-ellenes koalícióban lévő szövetségeseinktől is" - mondta Sztálin.

A találkozó témája egyébként egy második front megnyitása volt Európában 1944. május 1-jéig (ami végül 1944. júniusában történt meg).

 De hol az alma?