Az iskola első hetének alkalmából, azt hiszem aktuális egy rövid bemutató poszt az isztánok oktatási rendszereiről. Az első részben Kazahsztánról lesz szó, a másodikban pedig a többi isztánról.

Kazahsztán

A függetlenség kivívása után a gazdasági visszaesés és a költségvetési megszorítások miatt az 1991-ben az oktatásra költött GDP 6%-a 1994-re 3%-ra esett vissza, majd 1999-re 4%-ra nőtt.

1993-ban több mint 30 000 tanár hagyta ott a rosszul fizetett állását (ami az 1990-es év tanári karának 1/7-e).

Kazahsztán férfi lakosságának 99,1%-a, valamint női lakosságának 97,7%-a tud írni-olvasni (1999-es adatok alapján).

A következők szerint épül fel az intézményi rendszer:

- Óvoda: A kazah alkotmány biztosítja minden gyerek számára az óvodai helyet, amit általában 5 éves korban kezdenek el. 2004-ben 100 óvoda volt az országban (83 közóvoda, 13 magán és 4 közvetlenül az Oktatási Minisztérium felügyelete alatt), ahova 135 856 gyerek járt (az összes 5-6 éves 63%-a).

(A Kazahsztán 2050 stratégia jegyében igyekeznek emeltebb színvonalú óvodákat építeni)

Elméletben minden óvodában kötelező a kazah és az orosz nyelv tanítása, de a legtöbbjük vagy az egyiket vagy a másikat részesíti előnyben.

Hatalmas probléma az óvodák számának csökkenése pénzráfordítás hiányában, valamint, hogy az óvoda épületek rossz állapotban vannak és nincs meleg étel, vagy ha van is, nagyon rossz minőségű.

- Általános iskola: Az általános iskolába való járási jogot szintén védi az alkotmány és a köziskolák ingyenesek (mindnek az állam a tulajdonosa és felügyelője), amit általában 7 éves körül kezdenek el a gyerekek. Ebbe az intézménybe 4 évet járnak a gyerekek, és általában két részre van bontva a nap: valakinek reggel 8-tól délután 1-ig vannak az órái, valakinek pedig délután 1-től délután 5-ig.

A tananyagot az Oktatási Minisztérium állítja össze és az iskoláknak szinte semmi mozgásterük nincs az ettől való eltérésre. A tankönyveket is az állam biztosítja minden diáknak.

- Előközép iskola: A diákok itt folytatják az 5-9-ik tanévet, ahol szintén az Oktatási Minisztérium írja elő a tantervet. Itt még az általános tantervet követik, ami az irodalmat, a diák első nyelvét, valamint az orosz vagy a kazah nyelv egyikét, történelmet, matematikát, fizikát, idegennyelveket, kémiát, biológiát stb. fedi.

- Felsőközép iskola: Az előközép iskola után a diákoknak három választási lehetőségük van, de akármelyiket is választják, minden esetben jogosultak egyetemre menni később.

Az első út az általános középiskola, ami a 10-ik és 11-ik évet jelenti. Emellett pedig kétféle szakképző iskola közül lehet választani: az alap szakképző iskolák 2-3 (néha 4) év alatt készítik fel a diákokat a választott szakmában, míg a gimnáziumok a 3 éves képzés alatt a szakma mellett általános oktatást is nyújtanak.

A "főiskolák" nyújtják a felsőbb általános és szakképzést. Általában 3 éves a képzés, de aki már elvégezte az előzetes szakképzést a fent említett iskolák valamelyikében, annak rövidebb is lehet.

- Felsőoktatási intézmények: Az orosz rendszert követve, ezek az intézmények kizárólagosan tanítanak és nem végeznek kutatómunkát. A kormány fokozatosan próbálja bevezetni a kreditrendszert, ami könnyebbé tenné a külföldön való tanulást, valamint a választható tantárgyak lehetőségét.

A felsőoktatásban alapdiplomát (4 év), szakértői diplomát (5 év), mesterdiplomát (2 év), valamint doktori diplomát (5 év) lehet szerezni.

A rektorokat az elnök nevezi ki, akiknek jelentős hatalmuk van az egyetem felett, így a kazah egyetemek központosítottabbak mint a nyugatiak.

A két legjelentősebb intézmény az al-Farabi Kazah Nemzeti Egyetem Almatyban és az L. N. Gumilyov Eurázsiai Nemzeti Egyetem Asztanában.

Néhány nemzetközi egyetem is működik, mint a KIMEP (40% állami tulajdon de nyugati oktatás), a Kazah-Brit Műszaki Egyetem, a Kazah-Amerikai Egyetem - ezutóbbi kettőben értelemszerűen angol az oktatás nyelve -, valamint a Közép-ázsiai Egyetem, amit Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán közösen alapított és finanszíroz (az Aga Khan Fejlesztési Hálózattal egyetemben) és aminek a kazahsztáni kampusza Tekeli-ben található.

Az állami egyetemek abban az esetben kapnak állami támogatást, ha 86 000 diák (34%) iratkozik be, míg a magánegyetemek maguk szabhatják meg a tanítási díjaikat és a dolgozóiknak megállapított fizetéseket, de az állami tantervet követniük kell.

A Bolashak ösztöndíj

Az ösztöndíj program az elnök 1993-as rendelete alapján lett megalapítva, amelynek az a célja, hogy  a legkiemelkedőbb diákok külföldön folytathassák tanulmányaikat, majd visszatérve Kazahsztánba felhasználják a megszerzett tudásukat.

Az ösztöndíj fedezi az oktatási, az utazási valamint a megélhetési költségeket. A tanulmányok elvégzése után a diáknak 5 évet kell Kazahsztánban dolgoznia.

A kiválasztási procedúra során nem csak a tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, hanem a nyelvtudást is, valamint a jelentkezők pszichológiai teszten és interjún is átesnek. Patriotizmus és a Kazahsztán fejlődéséért való elkötelezettség szintén fontos tényezők a jelentkezők érdemei közül.

Jelenleg kb. 1800 ösztöndíj nyertes van. A legnépszerűbb tanulmányi úticélok az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország.

A következő részben jön:

Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.