Január 23-án és 24-én Oroszország, Irán és Törökország kezdeményezésére a kazah fővárosban, Asztanában a szíriai válság megoldásáról tárgyaltak.

Bár a cél mindenképpen méltatható, senki nem várt konkrét eredményt a rendezvénytől, ami nem meglepő módon nem is született.

Moszkva, Teherán és Ankara kezdeményezésében az is szerepet játszhatott, hogy a szíriai kormány a múlt hónapban visszafoglalta Aleppo keleti részét, ami hatalmas győzelem a kormány szempontjából, tekintve, hogy a város az ellenzék (lázadók, ha úgy tetszik) egy fellegvára volt az egész polgárháború során.

A három regionális hatalmon kívül jelen voltak a szíriai kormány, valamint az ellenzék képviselői is. Oroszország és Törökország azt is szerette volna, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump kormánya is magas szinten képviseltesse magát a rendezvényen, amely kiváltotta Irán nemtetszését.

Végül az Egyesült Államok kazahsztáni nagykövete, George Krol (lent) vett részt a tárgyaláson (valószínűleg amúgy is hiú remény volt egy washingtoni delegáció érkezése).

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pozitívan értékelte a tárgyalás megszervezését, de figyelmeztetett, hogy az nem szoríthatja háttérbe az ENSZ-vezette béketárgyalásokat, amelynek a következő fordulója a menetrend szerint február 8-án lesz Genfben.

A nemzetközi szervezetet Szíria küldöttjük, Staffan de Mistura (lent) képviselte.

Az egyik legerősebb ellenzéki/lázadó csoport, az iszlamista Ahrar al-Sham viszont előre bejelentette, hogy nem fog részt venni a tárgyaláson, de a "nemzet érdekében" támogatni fog minden döntést, amiről megegyezés születik esetlegesen.

Néhány Ahrar al-Sham harcos

Az Ahrar al-Sham egyébként jó kapcsolatokat ápol a szunnita csoportosulásokkal, amelyeket Törökország és az Egyesült Államok támogatnak, valamint az Al-Kaidához köthető Jabhat Fateh al-Sham csoporttal.

Ez utóbbit, vagyis a Jabhat Fateh al-Sham-ot és az Iszlám Államot természetesen nem hívták meg a tárgyalásra.

A szír ellenzéki csoportok a török delegációval ültek, míg a kormány képviselői az iráni delegációval. A két szembenálló szír fél kerülte a szóbeli összetűzést és sohasem címezték közvetlenül egymásnak a mondanivalójukat.

A szír kormány delegációjának vezetője azt mondta, hogy szét kell választani a "politikai megoldásért" küzdő csoportokat az Iszlám Államtól és az Al-Kaidától. Muhammad Allush, az ellenzéki szóvivő közölte, hogy a tűzszünetnek kell lennie az első lépésnek a politikai megoldás felé, amely magában foglalja Asszad elnök és a "regnáló banda" távozását. Allush követelte az iráni erők és az Irán által támogatott milíciák távozását az országból. Szerinte ezeket az Asszad oldalán harcoló külföldi milíciákat terrorista szervezeteknek kellene nyilvánítani, mint például a libanoni Hezbollahot.

Ali Haidar, szír Nemzeti Megbékélési miniszter elmondta, hogy habár Törökország is a tárgyalás kezdeményezői között volt, Ankarának még bizonyítania kell a szándékait, hiszen aktívan támogatja a felkelőket.

A felek egyet értettek, hogy a tűzszünetet konszolidálni kell, és ezzel tulajdonképpen, legalábbis a szervezők szerint a tárgyalás elérte a célját.