... a nép csatába, harcba megy, Szent Háborúra kél!"

Habár messzebb helyezkedik el a főbb csataterektől, Turkesztán is, a Szovjetunió részeként természetesen, jelentős szerepet játszott a Nagy Honvédő Háborúban.

Kazahsztán

A Kazah SzSzK lakosságának mintegy 25%-át, 1,2-1,4 millió embert mozgósítottak a háború éveiben. A számítások szerint a 18-50-es korosztályú férfiak 70%-a került a frontra. A Kazah SzSzK 12 gyalogos, 4 lovas hadosztályt, 7 gyalogos dandárt, valamint 50 ezredet és zászlóaljat állított ki.

A statisztikák szerint az ország kb. 400 000 embert veszített el a háborúban (a valós szám azonban ennél valószínűleg több).

De az ország nem csak katonákkal járult hozzá a Nagy Honvédő Háborúhoz, hanem gazdaságával is. 1941 és 1945 között 460 gyárat, üzemet, valamint bányát építettek.

Kazahsztán adta a Szovjetunió réztermelésének 35%-át, ólomtermelésének 83%-át, molibdéntermelésének 60%-át, valamint bizmuttermelésének 65%-át. A háború évei alatt a karagandai bányászok 35 millió tonna szenet bányásztak ki, valamint 39%-kal emelkedett az olajtermelés.

Az ország mezőgazdasága és élelmiszeripara 5 829 000 tonna gabonával, 734 000 tonna hússal, valamint egyéb termékekkel látta el a Szovjetunió lakosságát.

A hatalmas erőfeszítéseket és áldozatokat követelő háborús gazdaságban a társadalom minden tagjának aktív szerepet kellett vállalnia, beleértve a kényszeráttelepített koreaiakat, németeket, krími tatárokat, stb.

A kazah Rahimzsan Koskarbajev (lent) és az orosz Grigorij Bulatov voltak az elsők, akik kitűzték a vörös zászlót a Reichstagra a háború utolsó napjaiban.

Szagadat Nurmagambetov, a független Kazahsztán első védelmi minisztere egészen Hitler bunkerjáig jutott Berlinben.

Hamit Szulejmenov és Toleutaj Aksolakov pedig ott voltak az Elba folyónál az amerikaiakkal való összetalálkozáskor 1945. április végén.

A Panfilov hadosztály Bauirzsan Momisuli vezetésével a Moszkva alatti harcokban vett részt.

A 38-ik hadosztály Ganyi Szafiullin vezetésével a sztálingrádi csatában harcolt, Leningrádnál pedig Szultan Bajmagambetov, és két kazah nő, Alija Moldagulova és Mansuk Mametova harcolt a védők sorában.

Talgat Bigelgyinov a levegőben harcolt a nácik ellen, míg Kaszim Kajszenov, Agyi Saripov, Toktagali Zsankelgyin, Galim Omarov, Nurim Szadikov és Szatyimbek Tolesevpartizánharcot folytattak.

Kirgizisztán

A Kirgíz SzSzK-ból több mint 360 000 ember harcolt a Nagy Honvédő Háborúban. A 316-ik gyalogos hadosztály Panfilov vezérőrnagy vezetésével a Moszkva alatti harcokban vett részt.

Talán a leghíresebb kirgíz honvédő Csolponbaj Tulebergyijev (lent), aki 1942. augusztus 6-án megközelített egy folyamatosan tüzelő bunkert, és több gránát bedobása után a testével fedte el a kilövőállást, amivel lehetővé tette, hogy csapattársai átkeljenek a Don-folyón.

A nehéz körülmények ellenére Kirgizisztánban is növekedett az élelmiszertermelés, ami többek között az 1941-ben megkezdődő Nagy Csuj-csatorna építésének (lent) is köszönhető volt.

Tádzsikisztán

1941. októberében egy tádzsik lovashadosztály is részt vett a Moszkva alatti harcokban, pontosabban a 20-ik Lenini Vöröszászlós hadosztály.

A sztálingrádi csatában harcolt a tádzsik 61-ik lovashadosztály, amelyet később átszerveztek a 16-ik gárda-lovashadosztállyá.

Tádzsik veteránok

A legjelentősebb tádzsik honvédők: P. Abarinov, M. Holmatov, R. Ruzijev, I. Dvagyenko, R. Anorov, A. Szulajmonov, Alpatov, P. Sukin és még sokan mások is. A kurszki csatában Hodzsi Kendzsajev hősiessége említendő, valamint a különböző csatákban való részvételükért és hősies tetteikért Iszmoil Hamzaalijev, Domullo Azizov, U. Jakubov, B. Davlatov, K. Kaszimov, valamint Sz. Turdijev is megkapta a Szovjetunió Hőse címet.

A Japán ellen vívott távol-keleti harcokban K. Szaidov, Cs. Kadirov, P. Atajev, D. Szabirov, O. Huszravov, valamint A. Azizbekov aktív szerepvállalása említendő.

Tádzsikisztán gazdaságának nagy részét a könnyű- és élelmiszeripar tette ki, amelyekben a nők, gyerekek és idősen napi 10-11 órában dolgoztak a háború évei alatt.

Türkmenisztán

1941. július 5-ével a Türkmén SzSzK-ban is megindult a háborúra való felkészülés. Összesen 300 ezer türkmén vett részt a harcokban, amelyből 86 ezren estek áldozatul.

Szinte az első napokban 3000 önkéntes vonult a frontra.

Ugyanazon év augusztusára már több zászlóalj is alakult, amelyeknek összlétszáma 7305 volt. Őszre felállították a türkmén 87-ik és 88-ik lövészdandárt, valamint a 97-ik és 98-ik lovashadosztályt. A 97-ik lovashadosztály T.T. Sapkin vezetésével részt vett a sztálingrádi harcokban is.

A háború évei alatt 7392 kg-nyi ékszert adott be a lakosság a Védelmi Alapba, valamint 170 millió rubel került összegyűjtésre, és további 110 millió államkötvényekben. Türkmenisztán fogadott be 30 ezer evakuált embert.

1941. november 17-én rendeletbe foglalták, hogy minden gyárnak a fegyvergyártásra kell átállnia. Hasonlóan a többi közép-ázsiai országhoz, Türkmenisztánba is jelentős ipart evakuáltak a Szovjetunió német megszállás alá kerülő részéről.

A nehéz időszak ellenére 1941-ben nyitott meg a Türkmén Opera- és Balettszínház, valamint 1944-ben alapították meg a Türkmén SzSzK Tudományos Akadémiájának fizikai-műszaki intézetét.

Üzbegisztán

1941. novemberétől kezdve 14 üzbég hadosztály alakult, amelyből 9 gyalogos volt, 5 pedig lovas. Üzbég katonák harcoltak Bresztnél, Moszkvánál, Leningrádnál és Sztálingrádnál is.

A Nagy Honvédő Háború üzbég hőse Szobir Rahimov volt, aki megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést is.

Üzbegisztánba is legalább 100 ipari létesítményt evakuáltak a Szovjetunió nyugatabbi részeiről, amelyekben többnyire nők, gyerekek és idősek dolgoztak a hét 6 napján napi 13 órában (1941. június 26-tól). Késésért és felmondásért 5-8 év börtönbüntetést lehetett kapni.

A háborús helyzetre való tekintettel jegyrendszert vezettek be, és a napi kenyér-fejadag 400-500gr volt.

Az üzbég lakosság 650 millió rubellel, 22 millió rubelnyi államkötvénnyel, valamint 55kg ékszerrel járult hozzá a Védelmi Alaphoz.

Végezetül álljon itt néhány induló. Elsőként a címet ihlető dal oroszul, majd magyarul: